„2024-ben a norvégiai Bodø lesz Európa kulturális fővárosa. Megannyi kulturális esemény mellett június 2–9. között itt rendezik CONIFA női világbajnokságot és bizony a hatcsapatos mezőny tagja a székely labdarúgó-válogatott is” – adták hírül Székelyföld labdarúgó-válogatottja Facebook-oldalán.
A székely lányok mellett a házigazda (és egyben vb-címvédő) FA Sápmi, Tnsa Dharamsala (Tibet), Tamil Eelam (Srí Lanka), Észak-Ciprus és Kashmir FA (India) válogatottja lesz ott a vébén. A helyszínek között szerepel a FK Bodø/Glimt stadionja is, ahol augusztusban már a Sepsi OSK is pályára lépett az Európai Konferencialigában.
A csapatot működtető Székelyföld Labdarúgó Egyesület elnöke, Wenczel Kristóftól megtudtuk, hogy
a női válogatottnak – akárcsak a fiúknál – az FK Csíkszereda női csapata adja majd a gerincét, de szorosan együttműködnek a többi székelyföldi együttessel is, a szövetségi kapitány pedig Albu László lesz.
A torna csoportkörének sorsolása ezután fog megtörténni, a tervek szerint a CONIFA TV-ben élőben fogják közvetíteni majd a mérkőzéseket.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!