Egyelőre kevés csapat nevezett be, nehézkes a megyei foci újraindulása
Hargita megyében július 31-én, pénteken jár le a nevezési határidő a 2021–2022-es megyei és körzeti bajnokságokra. A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek (HMLE) be kell tartania a Román Labdarúgó-szövetség szabályait és előírásait, így
a bajnokságban csak azok léphetnek pályára, akik eleget tesznek a következő feltételeknek: eltelt 10 nap a második oltás után, átestek a betegségen, vagy a mérkőzés előtt negatív tesztet tudnak felmutatni.
Tamás Zoltán, a HMLE elnöke elmondta, hogy hétfő délutánig három csapat, a Homoródalmási Homoród, a Gyergyószárhegyi Bástya és a Gyergyószentmiklósi VSK adta le nevezési kérését, de szóban további együttesek jelezték, hogy indulni szeretnének.
Azon csapatok játékosai, amelyek nem vesznek részt a bajnokságokban, szabadon átigazolhatók. A beiratkozott csapatok listáját fokozatosan frissítjük az egyesület honlapján” – nyilatkozta Tamás Zoltán.
Háromszéken nincs pénz tesztelésre
Az elmúlt napokban két alkalommal, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán is összegyűltek a Kovászna megyei labdarúgócsapatok képviselői. A Kovászna Megyei Labdarúgó Egyesület (KMLE) által kezdeményezett találkozókon elhangzott, hogy el lehetne kezdeni a bajnokságot, azonban a román szövetség által jóváhagyott protokoll szerint azok a labdarúgók, akik koronavírus elleni oltást kaptak, tesztelés nélkül játszhatnak a meccseken, ellenkező esetben viszont negatív PCR- vagy gyorsteszteket kell felmutatni: előbbit kéthetente, utóbbit heti rendszerességgel.
Oláh József, a KMLE elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy Háromszéken az alsóházi bajnokságokban szereplő labdarúgók elenyésző százaléka oltatta be magát. „A csapatok nem rendelkeznek akkora költségvetéssel, hogy állni tudják a rendszeres tesztelések költségeit.
Jelen állás szerint Kovászna megyében egyetlen csapat, a Szitabodza tudná vállalni a 4. Ligában való indulást” – mondta Oláh.
Maros megyében a legjobb a helyzet
A tervek szerint augusztus 25-én a Szuperkupa-mérkőzéssel kezdődik a Maros megyei labdarúgóidény, amikor az előző bajnoki kiírás győztese, a Radnóti SK és a döntős Marosszentgyörgyi Kinder találkoznak. A 4. Liga elitcsoportja augusztus 28-án rajtol 16 csapattal, az egy héttel később induló klasszikus csoportban pedig 12 csapat vehet részt.
Mircea Bucur, a Maros Megyei Labdarúgó-egyesület elnöke elmondta, egyelőre hat együttes nevezett be, de
az előző minibajnokság tapasztalataiból kiindulva arra számítanak, hogy az augusztus 6-án záruló határidőig sikerül feltölteni a mezőnyt a megfelelő számú csapattal.
Továbbá, az ötöd- és hatodosztályú bajnokságot is megrendeznék, amennyiben lesz elegendő benevező.
Az edzőtáborban rúgták ki a Sepsi OSK volt edzőjét
Szerződést bontott vezetőedzőjével a labdarúgó Szuperligában kieső helyen álló FC Botoșani, a Törökországban edzőtáborozó együttes közös megegyezéssel megvált Liviu Ciobotariutól.
A Sepsi a legaktívabb, szétszedik az Oțelult – átigazolási körkép a Szuperligában
Nagy a sürgés-forgás az átigazolási piacon a hazai labdarúgó-élvonalban, a rövid téli szünet ideje alatt a csapatok igyekeznek felfrissíteni a keretüket. Mutatjuk, milyen változások történtek a klubok háza táján.
Rendőrautó és személygépkocsi balesetezett Székelyudvarhelyen – frissítve
Egy rendőrautó és egy személygépkocsi ütközött össze Székelyudvarhelyen, Kaufland áruház előtti körforgalomban kedden este – olvasható az Udvarhelyszéki Közlekedési INFO Facebook-csoportban.
Nem szódavizet és nem is üdítőt fogyasztott a Maros megyei vasúti balesetben érintett vonat mozdonyvezetője
Három személy sérült meg a Kóródszentmártonnál történt vasúti balesetben; a mozdonyvezető ittas volt – számolt be kedd délelőtt a Maros megyei rendőrség.
Tánczos Barna a Krónikának az „elhalasztott” nyugdíjemelésről, a közös teherviselés szükségességéről
A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
A nagyhatalmak árnyékában alakult Románia és Magyarország külpolitikája a Trianon utáni időszakban
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
