Egyelőre kevés csapat nevezett be, nehézkes a megyei foci újraindulása
Hargita megyében július 31-én, pénteken jár le a nevezési határidő a 2021–2022-es megyei és körzeti bajnokságokra. A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesületnek (HMLE) be kell tartania a Román Labdarúgó-szövetség szabályait és előírásait, így
a bajnokságban csak azok léphetnek pályára, akik eleget tesznek a következő feltételeknek: eltelt 10 nap a második oltás után, átestek a betegségen, vagy a mérkőzés előtt negatív tesztet tudnak felmutatni.
Tamás Zoltán, a HMLE elnöke elmondta, hogy hétfő délutánig három csapat, a Homoródalmási Homoród, a Gyergyószárhegyi Bástya és a Gyergyószentmiklósi VSK adta le nevezési kérését, de szóban további együttesek jelezték, hogy indulni szeretnének.
Azon csapatok játékosai, amelyek nem vesznek részt a bajnokságokban, szabadon átigazolhatók. A beiratkozott csapatok listáját fokozatosan frissítjük az egyesület honlapján” – nyilatkozta Tamás Zoltán.
Háromszéken nincs pénz tesztelésre
Az elmúlt napokban két alkalommal, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán is összegyűltek a Kovászna megyei labdarúgócsapatok képviselői. A Kovászna Megyei Labdarúgó Egyesület (KMLE) által kezdeményezett találkozókon elhangzott, hogy el lehetne kezdeni a bajnokságot, azonban a román szövetség által jóváhagyott protokoll szerint azok a labdarúgók, akik koronavírus elleni oltást kaptak, tesztelés nélkül játszhatnak a meccseken, ellenkező esetben viszont negatív PCR- vagy gyorsteszteket kell felmutatni: előbbit kéthetente, utóbbit heti rendszerességgel.
Oláh József, a KMLE elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy Háromszéken az alsóházi bajnokságokban szereplő labdarúgók elenyésző százaléka oltatta be magát. „A csapatok nem rendelkeznek akkora költségvetéssel, hogy állni tudják a rendszeres tesztelések költségeit.
Jelen állás szerint Kovászna megyében egyetlen csapat, a Szitabodza tudná vállalni a 4. Ligában való indulást” – mondta Oláh.
Maros megyében a legjobb a helyzet
A tervek szerint augusztus 25-én a Szuperkupa-mérkőzéssel kezdődik a Maros megyei labdarúgóidény, amikor az előző bajnoki kiírás győztese, a Radnóti SK és a döntős Marosszentgyörgyi Kinder találkoznak. A 4. Liga elitcsoportja augusztus 28-án rajtol 16 csapattal, az egy héttel később induló klasszikus csoportban pedig 12 csapat vehet részt.
Mircea Bucur, a Maros Megyei Labdarúgó-egyesület elnöke elmondta, egyelőre hat együttes nevezett be, de
az előző minibajnokság tapasztalataiból kiindulva arra számítanak, hogy az augusztus 6-án záruló határidőig sikerül feltölteni a mezőnyt a megfelelő számú csapattal.
Továbbá, az ötöd- és hatodosztályú bajnokságot is megrendeznék, amennyiben lesz elegendő benevező.
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Magyarellenes hangulatban csak kapufáig jutott a Sepsi OSK (videóval)
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
