A katari labdarúgó-világbajnokság 29 napja alatt 64 élő mérkőzést közvetített az M4 Sport és az M4 Sport+, amelyeket több mint 140 órán keresztül élőben láthattak a nézők. A meccsek ismétlésével együtt 331 órában közvetítette a közmédia a katari vb-t. Ez alatt az idő alatt a közmédia sportcsatornája volt a legnézettebb televízióadó hazánkban, a férfiak körében. Az élő mérkőzésekbe, vagy azok ismétléseibe, és az összefoglaló műsorokba (Góóól! és Góóól!2) a népesség 55 százaléka legalább egy percre bekapcsolódott.
Egy átlagos néző több mint 50 órát nézett a labdarúgó-világbajnokság eseményeiből, és 141 percet a döntőből.
„A fantasztikus nézettségi számok azt jelzik, hogy a labdarúgás még mindig nemzeti ügy hazánkban. Külön öröm, hogy sikerült lehetővé tennünk, hogy az Erdélyben és Felvidéken élők is magyar kommentárral nézhessék a mérkőzéseket” – mondta az M4 Sport csatornaigazgatója. Székely Dávid hangsúlyozta,
továbbra is azon dolgozik a közmédia sportcsatornája, hogy a legnagyobb eseményeket minél több határon túl élő honfitársunk nézhesse magyar kommentárral.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
