Az ügy középpontjában továbbra is a Bukaresti Steaua áll, amely az elmúlt években többször is feljutó vagy osztályozós helyen végzett, mégsem tehette meg a lépést az élvonalba, mivel közhasznú státusza miatt nincs erre jogosultsága.
A jelenlegi szabályozás szerint ezek a klubok indulhatnak a play-offban, annak ellenére, hogy nem léphetnek fel a Szuperligába. Az FRF azonban változtatna ezen, és a jövőben már a rájátszásban sem engedné szerepelni őket.
A szövetség végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén még nem hozott végleges döntést, ugyanakkor hivatalosan bejelentette, hogy elhalasztotta a 2. Liga play-off részvételi szabályainak módosításáról szóló határozatot.
A tervek szerint az új előírás a 2027–2028-as idénytől léphet életbe.
Amennyiben a szabály már az előző szezonban érvényes lett volna, a Steaua nem szerepelhetett volna a felsőházban, helyét pedig a Marosvásárhelyi ASA vette volna át.
Az FRF előírásai szerint egy klubnak legkésőbb a bajnokság rajtja előtt kell lemondania közhasznú státusáról ahhoz, hogy feljutási jogot kapjon. Így a 2026–2027-es idény lehet az utolsó, amikor ilyen csapat még szerepelhet a play-offban.
A nem rég véget ért másodosztályos szezonban kilenc közhasznú klub szerepelt, ami a mezőny közel 40 százalékát jelentette.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!