Törőcsik András 1955. május 1-jén született Budapesten. A klasszis 12 évesen, a BVSC-ben kezdett focizni, majd 19 évesen, 1974-ben igazolta le az Újpesti Dózsa. A csapattal háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes is lett.
Az 1983–84-es Kupagyőztesek Európa-kupája szezonban a negyeddöntőig jutott. A válogatottban 1976 és 1984 között 45 alkalommal szerepelt. Ez alatt részt vett az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi labdarúgó-világbajnokságon.
Az 1985-86-os idényben a francia Montpellier csapatában játszott, majd visszatért Magyarországra, de a korábbi sikereit már nem tudta megismételni. 1989-ben, egy sérülés után visszavonult.
Törőcsik Andrásról, a magyar labdarúgás egyik legnagyszerűbb játékosáról évekig alig lehetett tudni valamit. A volt újpesti csillag rendkívül nehéz időszakon ment keresztül, több agyműtéten esett át, volt, hogy hetekig kómában feküdt.
Törőcsik András szombaton a Honvédkórházban hunyt el, tüdőgyulladás következtében.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!