Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón kifejtette, azt jelezték a szervező, Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), hogy azok vehetnek részt az Európa-bajnokság budapesti mérkőzésein, akiket beoltottak.
Hozzátéve, hogy Magyarországon május végéig mindenki oltást kaphat, aki szeretne oltást kapni, és mivel az Eb budapesti meccseire júniusban kerül sor, „ezért bízunk benne, hogy addig magunk mögött hagyjuk ezt a szörnyű időszakot”.
Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin korábban arra kérte a rendező országok szövetségeit, április 7-ig álljanak elő egy tervezettel, hogy hány nézőt tudnak beengedni a mérkőzésekre.
Az Eb-t a tervek szerint június 11. és július 11. között Európa 12 nagyvárosában – Budapesten, Londonban, Münchenben, Bakuban, Szentpéterváron, Rómában, Koppenhágában, Bukarestben, Amszterdamban, Dublinban, Bilbaóban és Glasgow-ban – rendezik.
A magyar válogatott Münchenben találkozik a németekkel, illetve a Puskás Arénában fogadja majd a címvédő portugálokat és a világbajnok franciákat.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!