Az idézett strófa, a Dal a foot-ballról című, a Csíkszereda hetilap 1904. július 19-i számában megjelent vers negyedik szakasza. Gara Ákost a futball csíkszeredai szárba szökkenése ihlette.
Gara csak néhány hónappal korábban költözött Csíkszeredába, ahol nem csak a város nevén futó helyi lap hasábjain kavargatta a helyi közélet állóvizeit. A szerfelett ügybuzgó ügyvédjelölt alig négy hónapja kért, megbízottjain keresztül, lovagias elégtételt Újfalusi Jenő polgármestertől, a február végi országgyűlési választások napján vele szemben szóban elkövetett sértésért. A párbaj ugyan elmaradt, de Gara elégtételvétele nem: Újfalusit nyilvánosan felpofozta és nyomorult gazembernek nyilvánította.
Gara Ákos Csíkszeredában töltött időszakáról a művelődéstörténet egyelőre hallgat. Pedig a tehetséges irodalmár a város és a térség fontosabb eseményeit heti rendszerességgel versbe foglalta. Mondhatni ő volt a vidék huszadik század eleji mesterdalnoka.
Erdélytől távol, a szintén többnemzetiségű és többnyelvű Svájcban született, ahol édesapja, Kőszeghy József (szül. 1868, Nagyvárad) alagútépítésre szakosodott mérnökként dolgozott. Édesanyja, Luvini Fausztina, szintén a kantonok országának szülöttje. Családjával a Bihari tájakra hazatérve, Nagyváradon középiskolás, majd – az apáról fiúra szálló hagyományt folytatva – Budapesten út és hídépítő mérnöki oklevelet szerez.
1901-ben kerül Csíkszeredába, ahol a szakmai feladatai mellett, a sportolással sem hagy fel. Nincs könnyű dolga, hiszen helyben csak a korcsolyázásnak van komolyabb hagyománya, aminek csak decembertől februárig lehet hódolni.
Kőszeghy 1904 tavaszán elérkezettnek látja az időt a labdarúgás csíkszeredai meghonosítására. Döntését minden bizonnyal Csíkszentimrén hozza meg, ahol májusban néhány napig felügyeli a fémgerendákból készülő Olt-híd építését. A városba visszatérve lelkes szervezésbe kezd: termet foglal, plakátokat készít. A hírverésben Gara Ákos segíti.
Az időpont kiválasztásánál a nyári szünetre hazatérő egyetemisták jelenléte is fontos szempont. Az alakuló ülés napjaként csak vasárnap jöhet szóba és természetesen a helyi Kossuth szálló nagytermének is szabadnak kell lennie. Így lesz az első csíkszeredai futballegyesület alapításának napja 1904. június 19. A többi már történelem. Olyan história, amely Kőszeghy Lászlóval indul és százhúsz éve folyamatosan íródik.
Előbb egy távozót, aztán egy újonnan érkezőt jelentett be a sepsiszentgyörgyi együttes. Mindkét játékos középpályás.
Az U Craiova semleges helyszínen, a Mezőkövesden lejátszott első mérkőzésen simán múlta felül a fehérorosz FK Vityebszket, így egy lépésre került a továbbjutástól a labdarúgó Bajnokok Ligája első körében.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!