Az idézett strófa, a Dal a foot-ballról című, a Csíkszereda hetilap 1904. július 19-i számában megjelent vers negyedik szakasza. Gara Ákost a futball csíkszeredai szárba szökkenése ihlette.
Gara csak néhány hónappal korábban költözött Csíkszeredába, ahol nem csak a város nevén futó helyi lap hasábjain kavargatta a helyi közélet állóvizeit. A szerfelett ügybuzgó ügyvédjelölt alig négy hónapja kért, megbízottjain keresztül, lovagias elégtételt Újfalusi Jenő polgármestertől, a február végi országgyűlési választások napján vele szemben szóban elkövetett sértésért. A párbaj ugyan elmaradt, de Gara elégtételvétele nem: Újfalusit nyilvánosan felpofozta és nyomorult gazembernek nyilvánította.
Gara Ákos Csíkszeredában töltött időszakáról a művelődéstörténet egyelőre hallgat. Pedig a tehetséges irodalmár a város és a térség fontosabb eseményeit heti rendszerességgel versbe foglalta. Mondhatni ő volt a vidék huszadik század eleji mesterdalnoka.
Erdélytől távol, a szintén többnemzetiségű és többnyelvű Svájcban született, ahol édesapja, Kőszeghy József (szül. 1868, Nagyvárad) alagútépítésre szakosodott mérnökként dolgozott. Édesanyja, Luvini Fausztina, szintén a kantonok országának szülöttje. Családjával a Bihari tájakra hazatérve, Nagyváradon középiskolás, majd – az apáról fiúra szálló hagyományt folytatva – Budapesten út és hídépítő mérnöki oklevelet szerez.
1901-ben kerül Csíkszeredába, ahol a szakmai feladatai mellett, a sportolással sem hagy fel. Nincs könnyű dolga, hiszen helyben csak a korcsolyázásnak van komolyabb hagyománya, aminek csak decembertől februárig lehet hódolni.
Kőszeghy 1904 tavaszán elérkezettnek látja az időt a labdarúgás csíkszeredai meghonosítására. Döntését minden bizonnyal Csíkszentimrén hozza meg, ahol májusban néhány napig felügyeli a fémgerendákból készülő Olt-híd építését. A városba visszatérve lelkes szervezésbe kezd: termet foglal, plakátokat készít. A hírverésben Gara Ákos segíti.
Az időpont kiválasztásánál a nyári szünetre hazatérő egyetemisták jelenléte is fontos szempont. Az alakuló ülés napjaként csak vasárnap jöhet szóba és természetesen a helyi Kossuth szálló nagytermének is szabadnak kell lennie. Így lesz az első csíkszeredai futballegyesület alapításának napja 1904. június 19. A többi már történelem. Olyan história, amely Kőszeghy Lászlóval indul és százhúsz éve folyamatosan íródik.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!