A nemzetközi szövetség csütörtökön, a legfrissebb világranglista megjelenése után hozta nyilvánosságra az európai kalapbeosztást. A kontinensről 16 válogatott – 12 a selejtezőből, négy a pótselejtezőből – jut ki az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezendő, 48 csapatos vb-re.
A jövő márciustól novemberig tartó selejtezősorozatban a csoportgyőztesek kijutnak a tornára, a második helyezettek pedig a 2026 márciusában sorra kerülő rájátszásba kerülnek a négy legjobb olyan Nemzetek Ligája-csoportgyőztessel, amelyek selejtezőcsoportjukban a második helynél hátrébb végeznek.
1. kalap:
Franciaország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Horvátország, Hollandia, Dánia, Németország, Anglia, Belgium, Svájc, Ausztria.
2. kalap:
Ukrajna, Svédország, Törökország, Wales, Magyarország, Szerbia, Lengyelország, Románia, Görögország, Szlovákia, Csehország, Norvégia.
3. kalap:
Skócia, Szlovénia, Írország, Albánia, Észak-Macedónia, Grúzia, Finnország, Izland, Észak-Írország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Izrael.
4. kalap:
Bulgária, Luxemburg, Fehéroroszország, Koszovó, Örményország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Észtország, Ciprus, Feröer, Lettország, Litvánia.
5. kalap:
Moldova, Málta, Andorra, Gibraltár, Liechtenstein, San Marino.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Hamar megtalálta a távozó Szabó István utódját az FK Csíkszereda: a klub csütörtök délután bejelentette, hogy a csapatot korábban négy éven át irányító Valentin Suciu visszatér a szuperligás együttes kispadjára.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!