Az UEFA a döntése szerint a szóban forgó találkozókat semleges helyszínen kell lejátszani, ezen túlmenően pedig azokat a meccseket, amin Fehéroroszország számít a hazai együttesnek, zárt kapuk mögött kell megrendezni.
Az UEFA azért határozott így, mert Fehéroroszország kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában. Az európai szövetség azt is közölte, hogy végrehajtó bizottsága a továbbiakban is rendszeresen tart majd rendkívüli üléseket, melyeken értékelni fogja a jogi és tényszerű helyzet alakulását, szükség esetén pedig további döntéseket hoz. A nemzetközi szövetség (FIFA) és az UEFA a háborúval összefüggésben már korábban eltiltotta az orosz válogatottat, valamint a klubcsapatokat a nemzetközi tornáktól és versenysorozatokon való részvételtől.
Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke azt mondta, részükről egyáltalán nem számítottak háborúra Európa közepén.
„Ez túlmutat a labdarúgáson, de nekünk meg kell tennünk a magunk lépéseit, és csak annyit szeretnénk, ha a lehető leghamarabb véget érne ez az őrület” – nyilatkozta a szlovén sportvezető.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!