100 év focijára emlékeztek Gyergyószentmiklóson
A 70-es évek, illetve a 80-as évtized eleje volt a fénykora a gyergyószentmiklósi labdarúgásnak, amikor előbb a C ligás szereplés jelentett sokat, majd pedig a második ligába jutás miatt uralkodott eufória a városban. Ekkor a következő években több ezer néző követte a Jövő FC mérkőzéseit. Az akkori szurkolók és persze az egykori játékosok ma is nosztalgiával gondolnak vissza azokra az évekre. Szombaton nyilván ez az időszak kapott kiemeltebb figyelmet, de természetesen az 1968 előtt és a B ligás évek után is volt, van foci Gyergyószentmiklóson.
Kerek száz évre tekintettek most vissza, amelynek a kezdőpontja a 1921-ben volt, amikor megalakult az Atlétikai Klub és benevezett a Marosvásárhely területi bajnokságra.
A gyergyószentmiklósi fociünnep pénteken az örmény templomban tartott megemlékező szentmisével indult, majd szombat reggel a temetőben helyeztek el koszorút az elhunyt labdarúgók, edzők, sportvezetők emléke előtt fejet hajtva.
A labdarúgópályán a bejárat közelében találkoztak a városban élő, illetve az eseményre máshonnan visszaérkező egykori csapattársak. Itt állították fel a szervezők azokat az állványokat, amelyeken több évtizedből összeválogatott csapatképek, mérkőzésjelenetek fotói kaptak helyet. A ma 60,70, 80 éves öregfiúk, (és persze a fiatalabbak is, akik gyermekként élték meg a legendás időket) hol vidáman, hol elérzékenyülten idézték fel a képek által megőrzött pillanatokat.
A pálya gyepén folytatódott az esemény, ahol Puskás István, a Jövő FC elnöke rámutatott, az egykori B ligás „aranycsapat” által elért eredmények ma lelkierőt kell adjanak és kitartást azért a célért, hogy újra szép időket érjen meg a gyergyószentmiklósi labdarúgás, olyanokat, mint 40 éve, amikor 3000 ember is szurkolt a lelátón, és hét közben epedve várták a hétvégi meccset.
Az, hogy a szép idők elmúltak nem jelenti azt, hogy nem jöhetnek el újra – szögezte la Puskás, azt kívánva, hogy a következő 100 évben is legyenek olyan emberek, akik nemcsak, hogy szeretik ezt a sportágat, de sikereket, eredményeket is el tudnak érni.
Ezt követően a helyi és megyei politikai vezetők is felszólaltak, köszöntve 100 éves labdarúgást, de valószínűleg nagyobb figyelem követte a díszvendég Hajnal Gyula felszólalását (aki egy rövid ideig edzőként is dolgozott a Jövőnél), Publik Antal (a csapat volt játékosa és edzője) és a B ligás csapat nevében megszólaló Nagy Zsolt szavait, akik a régi időkből említettek fel az azt átélők számára felejthetetlen eseményeket.
Az esemény zárásaként a ma a Gyergyói VSK által fenntartott felnőtt csapat a Székelykeresztúri Egyesüléssel játszott barátságos meccset, amelyen 2–2 lett a végeredmény.
A politikusi felszólalásokból egy mondatot mindenképp érdemes kiemelni: Barti Tihamér, a megyei önkormányzat alelnöke kijelentette, Következő személyes vállalása a pálya és lelátó teljes felújítása.
Világrekord közelében: annyi gólt lőtt az FK Csíkszereda a Dinamónak, hogy nem fért be a jegyzőkönyvbe
Ritkán látott gólfesztivált rendezett az FK Csíkszereda női ifjúsági csapata: a klub 53 találatot számolt a Dinamo ellen, hivatalosan azonban 50–0 került a jegyzőkönyvbe. Az előbbi eredmény mindössze négy góllal marad el a Guinness női rekordjától.
24 meccses eltiltást kapott a játékvezetőt megütő elnök-edző, megfelezték Agyagfalva büntetését
A Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (HMLE) fegyelmi bizottsága az elmúlt időszakban két ízben is összeült, döntéseket hozott a 4. és az 5. Ligában történt esetek után.
Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
