Sipos Adrián: a jó eredmény ott marad az életrajzunkban
A kézilabdázásra, önmagukra összpontosítanak. Éppen azért, hogy minél előrébb zárjanak a világbajnokságon. Interjú az ötvenszeres magyar válogatottal.
Az olimpiára nyithat ajtót egy jó szereplés • Fotó: MKSZ/Cseh Péter
Csütörtökön játssza első mérkőzését a világbajnokságon a magyar férfi kézilabda-válogatott. A lengyel-svéd közös rendezésű tornán nem lesz könnyű dolga a nemzeti együttesnek. A szakszövetség előkelő helyre várja a fiúkat, úgy, hogy az egy évvel ezelőtti, magyar rendezésű Európa-bajnokságon csupán egy győzelmet arattak, már a csoportkört követően kiestek.
Erről is kérdeztük Sipos Adriánt. A 32 éves, főképp védekezőspecialista beálló karrierje során megfordult a román bajnokságban is, négy evet a Bákói CSM, kettőt pedig az azóta megszűnt Székelyudvarhelyi KC-ban húzott le.
A vébé előtti, szlovénok elleni felkészülési mérkőzésen vette át azt az emlékplakettet, amelyiken szerepelt az 50-es szám. Eddig annyiszor öltötte magára a címeres mezt.
– Egy újabb világeseményre vívta ki a szereplési jogot a magyar férfi kézilabda-válogatott. Nagyon hasonló a csoport összeállítása a világbajnokságon, mint volt egy évvel ezelőtt a hazai rendezésű Eb-n. Milyen gondolatokkal vágtok neki ennek a tornának?
– Majdnem egy ugyanolyan csoportot kaptunk, mint a hazai rendezésű kontinenstornán. Nagyon nehéz négyesbe kerültünk: Izland erős játékerőt képvisel, Portugáliát sem kell különösebben bemutatnunk, mert rendre elől végeztek az elmúlt időszakban. Van még Dél-Korea, akiket még annyira nem ismerünk.
Nincs mit szépíteni, már a csoportkör sem lesz egyszerű.
Annyival picivel másabb, mint az Eb-n, hogy itt három csapat megy tovább a következő körbe. Tehát, elméletileg egy győzelemmel a középdöntőben vagy. De mi nem ezzel számolunk, hanem a csoportban az első két hely valamelyikét kell elcsípnünk, sőt, ha nem olyan nagy álom, akkor legyen az az első.
Kellő önbizalommal utazom el, úgy kell végig csinálni, hogy tudjunk egy jó eredménnyel hazatérni.
– Mennyire maradt bennetek az egy évvel ezelőtti hazai rendezésű Európa-bajnokság kudarca. Nagyok voltak az elvárások, saját közönség előtt még a csoportkörből sem jutott tovább a csapat.
– Egyértelmű, hogy az ember nem szívesen beszél erről, mivel az eredmény miatt kudarc. Mellette egy óriási élmény volt, hogy ennyi ember előtt szerepelhettünk, bátorítottak, szurkoltak nekünk. Nagyon sajnálom, hogy csak három meccset játszhattunk az Eb-n, nem tudtuk elérni a célunkat.
Ez egy nagy hiányt hagyott bennem.
Az, hogy nyomás alatt játszottunk, vagy sem, vissza lehetne menni, kielemezni, mik voltak a problémák. Személy szerint úgy látom, több apró kicsi volt, ami hátráltatta, hogy jó eredményt érjünk el. Tényleg nem szeretünk erről beszélni, erre visszagondolni.
A mostani vébének nem úgy vágunk neki, hogy feledtetjük a szurkolóinkkal mindezt. Hanem, hogy magunkért játsszunk. Nem kijavítjuk a kisiklást, hanem egy jó eredményt hozunk haza. Ez nekünk fontos. Na, meg természetesen, hogy az olimpiai kvalifikáció meglegyen.
Hol nézzük a kézivébét, ha kódolják az M4 Sportot?
Nem kell a különböző stream-oldalakat vadásznod, a román tévétársaságok is műsorra tűzték a svéd-lengyel közös rendezésű torna találkozóit.
– A szövetség is ezt várja el tőletek. Az első hétben kellene ezért zárni. Ez reális cél?
– A szemek előtt ez kell lebegjen, hogy ott legyünk elől. A jó eredményért hajtunk, mert az ott marad majd az életrajzunkban. Az olimpiai selejtezőt el kell csípnünk. Az ötkarikás játékok a sportoló életében egy olyan élmény, amelyik keveseknek adatik meg. Így leginkább ezért kell játszanunk.
– Milyen a csapat? Mennyire érzed a tüzet a többiekben?
– A válogatottnál mindig nagyon jó a hangulat. Jó állapotban, tűzben vagyunk, ez nem lesz probléma. Már csak a kézilabdánkra kell koncentrálnunk, a pozitív dolgokat pedig hozzátenni.
– A klubcsapatod, a Veszprém pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy nem számol veled az új idényben. Mi lehet a következő állomás?
– Még nem tudom, hol folytatom, nincs meg az új együttesem. Vannak beszélgetések, felkérések, de egyelőre nem köteleztem el magam sehová. Meg akarom várni a világbajnokságot, aztán döntök. Úgy, hogy mind számomra, mind pedig a családom számára a megfelelő legyen. Nem akarok elhamarkodott döntést hozni, így az sincs meg, hogy maradok Magyarországon, vagy valahol külföldön játszom. Ez még a jövő titka.
Mindenképpen egy jó, leginkább élcsapatban, a BL-ben szereplő gárdába igazolnék. Ez számomra, a válogatott számára is jó lenne.
24h
