PSG-parádé a veszprémi „pokolban”
Délután négy órára érkeztem meg a veszprémi vasútállomásra, ahol másfél órával a mérkőzés kezdete előtt már több kézilabda-sálas szurkolóval is találkoztam. Az aréna innen még odébb van, de lévén, hogy a Telekom Veszprém nem csak a város, hanem az egész megye, sőt ország és nemzet csapata, így nem volt meglepő, hogy a két drukker, akikkel szóba elegyedtem hatvan illetve nyolcvan kilométer távolságról érkezett, szintén vonattal.
Csatlakoztam hozzájuk, busszal folytattunk utunkat, majd negyedóra után meg is érkeztünk a „melegítő” bárba, a Tölgyfába. A törzshely zsúfolásig telve volt, nem csak a bár, de még annak udvara is, piros mezbe öltözött veszprémi drukkerekkel.
Az arénához egy órával a kezdő sípszó előtt értem ki és már nagy volt a tolongás, minden irányból érkeztek a szurkolók. A csarnokba érve lassan kezdett megtelni az aréna, majd kijöttek melegíteni a játékosok is.
Jó volt nézni a felezővonalnál a veszprémiek és párizsiak hosszú perceken át tartó baráti társalgását, Nagy Laci Mikkel Hansennel, Mirko Alilovic a híres neves Omeyer kapussal, Karabatic pedig 2–3 további veszprémivel.
Kiváló fénytechnika és remek zenei aláfestés közepette konferálták be a játékosokat, nem kis hangzavart keltve, mikor a hazai csapat kézilabdázói futottak be, főleg a csapatkapitány és sérüléséből visszatérő közönségkedvenc, Nagy László.
Bár a veszprémi „had” is csodálatra méltó, de összeszorult az ember gyomra mikor látva az ellenfél játékosait, azon kezdett el mélázni, hogy vajon hogy lehet majd megállítani a bivalyerős Nikola Karabaticot, Nikkel Hansent, Nedim Remilit, Sander Sagosent vagy a kis német Uwe Gensheimert? S a kapuban sokszor parádézó Thierry Omeyer-t még meg sem pillantottuk.
Ha mindez nem lenne elég, akkor a keretből most hiányzott még a szintén nagy általánosságban űrkézilabdát játszó Luc Abalo, Daniel Narcisse és a kisebbik Karabatic-fivér, Luca is.
Szóval ilyen játékosok ellen kezdte meg a mérkőzést a Veszprém, és nem is akár hogyan, hanem sziporkázva. 1–0 és 2–1 után a hatodik percre már 4–1 volt az állás, a 12. minutumban pedig már 8–3. Nem volt hiba a veszprémi gépezetben, Mikler Roland bravúrokat mutatott be a kapuban, elől pedig Lékai Météék dobták a gólokat, miközben a veszprémi publikum fergeteges hangulatban hajszolta övéit.
A PSG viszont nem véletlen hemzseg világ- és Európa-bajnokoktól, szép lassan megkezdték a felzárkózást Karabatic földön kívüli dobásaival, és a félidő vége előtt két perccel ismét döntetlen volt az állás (10–10). Ezután egy rövid pillanatra át is vették a vezetést(10–11), de a játékrész vége döntetlen lett: 12–12.
Pazar, világklasszis játék volt az első félidőben, két abszolút Bajnokok Ligája elsőségre esélyes csapat gigászi csatája.
A második félidőben fej fej mellett haladtak a csapatok. Gensheimer rendkívül magabiztosan értékesítette a heteseket, és ha kellett, szélről is nagyon pontosan dobta a gólokat, míg hazai oldalon Momir Ilics hetesei és bombái mellett Lékai szemfüles góljai tartották meccsben a magyar bajnokot.
Az 54. percre három majd négy góllal is elhúzott a PSG, és itt elúszni látszott a hajó. A francia kirakatcsapat gyors indításokkal operált és nagyon magabiztos volt a védelemben is. Állandósítani tudták a különbséget, hazai oldalon pedig nem tudott senki annyit hozza tenni a játékhoz, hogy a Veszprém visszajöjjön a meccsbe. A vége ötgólos hazai vereség lett (24–29), ami a mérkőzés egészét alapul véve sajnos megérdemelt.
Míg több éven keresztül a Veszprém jelentette a BL-negyeddöntős végállomást a PSG-nek, addig az utóbbi időben egyre inkább válik a francia alakulat a magyar csapat mumusává. A tavalyi idényben összesen három alkalommal találkozott a két gárda, idén pedig már kétszer, és valahányszor PSG-sikert könyvelhettünk el.
Ljubomir Vranjes, Veszprém: „Kétszer hatvan percről kell beszélnünk. Sajnos mindkettőben a PSG volt jobb, ezt el kell ismernem. Ezért elismerés illeti a csapatot és edzőjét egyaránt. A világ egyik legjobbjától kaptunk ki, amelyről az idény elejétől tudjuk, hogy a BL nagy esélyese. Nekünk tovább kell javulnunk, és ehhez okulni fogunk a hibáinkból. Ilyen a sport, a jobbik nyer. Mégsem kell szégyenkeznünk, mert játékosaink Párizsban és ezúttal is mindent megtettek a sikerért, kiválóan harcoltak.”
Zvonimir Serdarusic, PSG: „Sajnálom, hogy a többi médiumnak nem tudtam nyilatkozni erről a nagyszerű sikerről, de a második emeleti sajtótájékoztatóra a beteg szívem miatt nem tudtam felmenni. Nagyon elégedett vagyok, pedig az elején kicsit az öltözőben maradtunk. Ám ekkor is éreztem, hogy meccsben maradunk és fordítani fogunk, ez csak idő kérdése. A szünet után a kezünkben volt az irányítás, Gensheimer csodát tett, de Karabatic, Kempf és Remili is nagyon jó volt. Nem éreztem Hansen hiányát, az egy egy elleni csatába nem szívesen küldtem volna be, más védekezési taktikák ellen ő hatékonyabb.”
A veszprémi publikum most is űzte-hajtotta a csapatot, viszont ezúttal még ez is kevésnek bizonyult. Nehéz lesz ezt a francia gárdát legyőzni, vagy legalábbis ha sikerül, akkor mindennek klappolnia kell. Világsztárok sora ül még a kispadon is, ráadásul a világ egyik, ha nem a legjobbja, a dán Mikkel Hansen egy perc játéklehetőséget sem kapott. És hogy miért nem? Csupán taktikai okokból: az edző meglátása szerint Sagosen stílusa hatékonyabb volt a veszprémi védekezéshez. Nem tudunk vitatkozni.
Azt viszont elismerjük, hogy ember, vagyis inkább csapat legyen a talpán, akik a BL-elsőségre már nagyon kiéhezett párizsiakat megállítják.
Az arénát elhagyva bár szomorúság volt a szurkolói arcokon, azért mindenki elismerte és nyugtázta, hogy Karabaticék jobban játszottak és megérdemelten nyertek. Búslakodni azonban nincs oka a Veszprémnek sem, mert továbbra is az előkelő második helyen áll csoportjában, és egy ideig már nem is kell megmérkőzzön a párizsiakkal, legközelebb talán a májusi kölni négyesdöntőben. Ott meg csak egy meccs dönt és egy meccsen bármi megtörténhet…
Férfi kézilabda, Bajnokok Ligája, 8. forduló, B csoport:
Telekom Veszprém–PSG Handball (francia) 24–29 (12–12),
Veszprém: Mikler – Gajic 1, Tönnesen 1, Lékai 8, Blagotinsek 3, Ilics 7 (4), Ugalde. Csere: Alilovic (kapus), Schuch, Marguc 1, Sulic 1, Nagy L. 1, Accambray, Terzic, Manaszkov, Nilsson 1. Edző: Ljubomir Vranjes.
PSG: Omeyer – Kounkoud, Remili 4, N. Karabatic 4, Möllgaard, Sagosen 3, Gensheimer 10 (6). Csere: Nielsen 1, Stepancic 1, Kempf 6. Edző: Zvonimir Serdarusic.
Az eredmény alakulása. 6. p.: 4–1. 12. p.: 8–3. 17. p.: 8–6. 23. p.: 9–8. 24. p: 10–10. 28. p.: 11–12. 38. p.: 14–14. 42. p.: 16–16. 49. p.: 19–22. 51. p.: 21–22. 56. p.: 21–25.
Kiállítások: 8, illetve 2 perc.
Hétméteresek: 4/4, illetve 6/6.
Diószegi László: továbbra is mindent megteszek, hogy legyen jövője ennek a klubnak
Rövid másodosztályú száműzetés után emelt fővel tér vissza a román labdarúgás élvonalába a Sepsi OSK. A gyors visszajutás örömét beárnyékolják az anyagi nehézségek. Exkluzív interjúnkban Diószegi László nyíltan beszél a Szuperliga jelentette kihívásokról.
Medvebocs szaladt a kerékpárosok elé a Szebeni Körversenyen (videóval)
Váratlan jelenet zavarta meg a Szebeni Kerékpáros Körverseny harmadik szakaszát: egy medvebocs szaladt át az úton közvetlenül a mezőny élén haladó versenyzők előtt.
Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Itt a rangsor: ezek a legjobb romániai magyar líceumok az érettségi eredmények alapján
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Bíróság elé viszi a többéves vitát az RMDSZ: Szabó Ödön beperelte Csomortányi Istvánt
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
