Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
A 2024-es lesz a 16. női Európa-bajnokság a sportágban, de az első, amelyen 24 válogatott vehet részt.
A csoportmérkőzéseket Budapesten, Debrecenben, Innsbruckban és Bázelben, a középdöntőket Budapesten és Debrecenben,
az elődöntőket és a helyosztókat Budapesten rendezik 2024. november 28. és december 15. között.
Az EHF tavaly júniusban közölte, hogy a magyar szövetség is szeretne pályázni a kontinenstornára, majd szeptemberben derült ki, hogy az MKSZ az osztrákokkal és a svájciakkal közösen rendezne. A pályázat Oroszország, valamint Csehország, Lengyelország és Szlovákia közös jelentkezését győzte le – írja az MTI.
„Nagyon örülünk a sikernek, és annak, hogy Ausztriával és Svájccal közösen mi adhatunk otthont a tornának, hiszen ez elismerés a magyar kézilabdának, de az egész országnak is” – idézi Kocsis Máté elnök szavait az MKSZ honlapja. Hozzátette, sok helyről hallották, hogy számos sportágban elismeréssel beszélnek a magyar rendezésű sporteseményekről.
Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke közölte, 2024-re beérhetnek a most 17–22 éves, junior világbajnokságot, junior Európa-bajnokságot és ifjúsági Eb-t nyerő magyar csapatok játékosai.
„Amellett, hogy a rendezés elnyerésére büszkék lehetünk, fontos, hogy igazán versenyképes válogatottunk legyen az Eb-re” – mondta a korábbi világklasszis kapus.
Magyarország eddig kétszer volt házigazda, 2004-ben egyedül, tíz évvel később Horvátországgal közösen rendezett kontinenstornát,
2022-ben pedig – Szlovákiával közösen – férfi Európa-bajnokságnak ad otthont.
Leszerepelt a román válogatott a hazai barátságos mérkőzésén
Szabadnapos volt a román labdarúgó-válogatott a világbajnoki selejtezősorozatban. Tétmérkőzés helyett barátságos meccset játszott, amelyen 3–0-ra veszített Kanada ellen.
Ott büntetik az FK Csíkszeredát, ahol érik
Mozgalmas pályán és azon kívüli időszakot tudhat maga mögött az FK Csíkszereda. Minden a Rapid elleni VIP-incidenssel kezdődött, majd hatósági és sportszankciók következtek, újabban pedig Ferenczi János és Bödő Zoltán Efraim is eltiltást kapott.
Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron
Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.
Kibeszéletlen katasztrófa: Parajd és a sóbánya bizonytalan sorsa
Nemcsak a parajdi sóbánya katasztrófájáért felelősök adminisztratív és büntetőjogi elszámoltatása topog egy helyben, hanem a bánya jövőjével kapcsolatban sem körvonalazódik egyértelmű álláspont.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
