A Román Kézilabda Szövetség (FRH) honlapján közzétett keretben hat kézilabdázó szerepel a Bukaresti CSM-től, négy a Nagybányai Minaurtól és három a SCM Râmnicu Vâlcea együttesétől. Az olimpiai selejtezőtornához képest a jobbátlövő Daria Bucur, két balátlövő, Bianca Bazaliu és Bianca Tiron, illetve a beálló Alexandra Subțirică-Iovănescu beválogatása számít újdonságnak.
A kerettagok a tervek szerint április 12-én gyülekeznek Bukarestben. Az északmacedónok elleni odavágót öt nappal később rendezik a fővárosi Dinamo-csarnokban, a szkopjei visszavágóra pedig április 21-én kerül sor.
Ha sikerrel veszi a párharcot, a tokiói olimpiáról lemaradó román női kézilabda-válogatott kijut az az idei világbajnokságra, amelynek december 2–19. között Spanyolország ad otthont.
A selejtezőben az ötkarikás játékokra kijutott magyar válogatott is érdekelt, Elek Gábor szövetségi kapitány együttese az olaszokkal találkozik az Eb-részvételért.
A házigazda spanyolok mellett Európából a tavaly decemberi Eb négy legjobb csapata – Norvégia, Franciaország, Horvátország és Dánia – biztos résztvevője a vb-nek, a kontinensről további tíz ország válogatottja vehet részt az eseseményen.
Az idény végén lejárt a szerződése az FK Csíkszeredánál, a felek nem hosszabbítottak. A székelyföldi szakember neve máris felmerült egy román élvonalbeli klubnál.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!