Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) végrehajtó bizottsága a koronavírus-járvány miatt két forduló után felfüggesztette az eredetileg május végéig kiírt selejtezőt és a legutóbbi, 2018-as, franciaországi kontinenstorna végeredménye alapján állapította meg az idei Eb tizenhatos mezőnyét, a két házigazda automatikusan kvalifikálta magát.
A románokat az első, a magyar együttest a második kalapból húzták. Már a csütörtöki sorsolás előtt eldőlt, hogy a dánok az A-csoportban (Herning), a norvégok pedig a D-ben (Trondheim) játsszák csoportmeccseiket. A svédek a B-csoportban (Frederikshavn) szerepelnek, míg a világbajnoki címvédő Hollandia a szintén Trondheimbe telepített C jelű négyesbe került.
Mivel a kettes kalapból három rivális csoportja is biztos volt már, a magyar válogatott így csak a C-be, Hollandia mellé kerülhetett. Melléjük még a szerbeket és a horvátokat húzták.
A románok az egyik házigazdát, Norvégiát kapták, a D-csoportban még Németország és Lengyelország lesz az ellenlábas.
Továbbjutás esetén, a középdöntőben – ahová a csoportok első három helyezettje jut – AB- és CD-ágon folyik a küzdelem, ami azt jelenti, hogy ott összejöhet a magyar–román párharc.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!