Szétlövés döntött a csíkdánfalvi Tízesek Kupáján

Az elmúlt években jégre lépők közül sokan ma már nem aktívak – életkor, egészségügyi vagy egyéb okok miatt –, illetve egyszerűen csak féltik testi épségüket. Van, aki úgy érzi, hogy a mai, felgyorsult amatőr hoki már nem neki való, de kevés kivétellel minden évben összejön négy csapatra való játékos. Idén 46 résztvevő lépett jégre, hogy összemérje hokitudását. A legfiatalabb játékos 11, a legidősebb pedig 58 éves volt. A körmérkőzéses tornán rendkívül szoros eredmények születtek.

Izgalmas, szép játékkal kezdődött a falutízesek hokitornája. A sorshúzásos rendszer idén is bevált, mint az utóbbi években mindig.

Az erőviszonyok kiegyensúlyozottak voltak, és csak a pillanatnyi rövidzárlatok, védelmi hibák, a rutin és a fáradtság döntötték el a mérkőzéseket.

A Kubik–Cserepgyárak összecsapás nagyon kiegyenlített volt, egy-két gól volt a különbség, a végeredmény 4–6 lett. A Kerekdombok–Dugás mérkőzésen az első játékrészt 1–0-ra húzta be a Dugás csapata szoros, de fölényes játékkal, ám a második húsz perc végére 3–1-re fordított a Kerekdombok, a dudaszóra pedig 4–1-re győztek.

Szombaton a Cserepgyárak–Dugás meccs első tíz percében 3–0-ra elhúzott a Cserepgyárak, de a Dugás csapata 3–2-re csökkentette a hátrányt. A mérkőzés utolsó perceiben mindkét csapat kemény játékot mutatott, de a végeredmény maradt 3–2, így a Cserepgyárak két győzelemmel bebiztosította az első két hely egyikét.

A Kerekdombok–Kubik találkozó is nagy iramot hozott, mivel mindkét csapat esélyes volt az első vagy második hely megszerzésére, a végeredmény 4–3 lett.

Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy bár körmérkőzéseket játszottak, az ötödik meccs, a Cserepgyárak–Kerekdombok összecsapás lesz a döntő.

A rendes játékidőben felváltva vezettek a csapatok, 2–2 volt az állás, így szétlövés következett. Ebben a Kerekdombok csapata bizonyult jobbnak, amely fiatalabb játékosokkal erősített, vagy egyszerűen jobban bírta fejben a hajrát. A csapatkapitány, az 58 éves Both Ágoston, aki három hokista fiával vett részt a tornán, először ünnepelhetett bajnoki címet, mióta sorshúzásos rendszerben zajlik a torna.

Az utolsó mérkőzés, a Kubik–Dugás összecsapás gyakorlatilag a 3. helyért zajlott, ahol a Kubik 5–1-es sima győzelmet aratott és megszerezte a bronzérmet. A Dugás csapatnak a Fair Play díj jutott.

A torna vacsorával egybekötött díjkiosztó gálával zárult a helyi vendégházban, ahol a rendezők sikeresnek, de ami a legfontosabb sérülésmentesnek nyilvánították a tornát, Bőjte Csongor Ernő polgármester pedig átadta a vándorkupát a Kerekdombok csapatának.

Különdíjak

Legfiatalabb játékos: Fülöp Csongor (11 éves).
Kicsi csatár díj: Szabó Olivér.
Első gólos díj: Lukács Csongor.
Kicsi kapus díj: Vízi Nimród.
Legidősebb játékos: Both Ágoston (58 éves).
A torna gólkirálya: Albert Gergő.
Legjobb csatár: Ambrus Nándor.
Csatár különdíjak: Lukács Botond és Szőcs Kristóf.
Legjobb hátvéd: Páll Ottó
Legjobb kapus: Lukács Ádám (első tízes tornás is, 15 éves)
Mesterhármas díjak: Albert Gergő és Süket Gábor.

Keretek

1. Kerekdombok: Lukács Ádám (kapus), Both Ágoston, Ambrus Előd, Antal Adalbert, Both Tamás, Fülöp Ödön, János Dávid, Lukács Botond, Páll Levente, Szabó Olivér és Szőcs Kristóf.

2. Cserepgyárak: Both Norbert László (kapus), Süket Gábor, Ambrus Nándor, Both Arnold, Both Péter, Erőss Áron, Gál Botond, Gidró Jakab Levente, Kajtár Dávid, Kajtár Róbert és Páll Ottó.

3. Kubik: Vízi Nimród (kapus), Márton Szabolcs, Albert Gergő, Antal Lehel, Balázs Sándor, Fülöp Zsolt, Gál Márton Károly, Kajtár Béla, Kémenes Sándor, Lukács Csongor, Páll Bence és Szabó Dávid

4. Dugás: Gál Kálmán (kapus), Bóér Tibor, Balázs Hunor, Both Máté, Fülöp Csongor, Gecző Botond, Katona Lóránt, Márton Örs, Szabó Ernő, Szentes Norbert és Zsigmond Szilveszter.

Egy kis dánfalvi hokitörténeti visszatekintő

A szervezés kezdetén a tízesekben lakó játékosok között zajlottak eléggé elszabadult indulatokkal, nagy győzelmi vággyal, falutízesek közti rivalizálással, mondhatni testi épségre veszélyes, indulatokkal teli hokiderbik. Mivel a tízesekben nem egyformán oszlottak meg a főleg aktív játékosok, ez kiegyensúlyozatlan játékot hozott, ahol Várostízes csapata többnyire lehengerelte a többi tízest.

Ezt közös megegyezéssel a hokiklub úgy oldotta meg, hogy a tornára benevezett játékosokat – aktív és inaktív, leigazolt, gyermek stb. csoportokra osztva – sorshúzással alakítják ki a négy tízes csapatait.

A csapatok a tízesekben létező jellegzetes neveket kapták: Várostízes a természetes jég és a hoki bölcsőjéről, Kerekdombokról, Középszeg a Dugás fürdőjéről, Felszeg a Kubik gödréről, amely ma a felcsíki állat- és gazdanapok rendezvényeinek helyszíne, Oltfalva pedig a híres csíkdánfalvi Cserepgyárról, ami sajnos a kollektivizálással megszűnt, de ahol olyan hódfarkú és fecskefarkú tetőfedő cserepek készültek, amelyek bár több mint 100 évesek, de sok épületen még ma is állnak. Több mint száz év eső, napsütés, hó és fagy – az idő „vasfoga” nem fogott ki rajtuk.

A várostízes Kerekdombokkal a dánfalvi hoki bölcsője, mert ez a tízes adta a Kerekdombok nevű dűlőben a természetes jégpályát, még mielőtt hokipálya épült volna a községben.

Mocsaras, vizenyős területének csermelyeit feldugták, így könnyűszerrel elárasztottak nagy felületet vízzel, a téli fagyos idő pedig gondoskodott egész télen a jégről. A minőségi jég készítését pedig a nagyok a kicsiknek adták át. Technológiája egyszerű volt: este, sötétedéskor az otthonról vitt vesszőseprűkkel megsöpörték, majd betörték a Dugásnál, körülbelül egy fél négyzetméteres felületen a jeget, és a hokibotok kanalával dollasztották ki a vizet a megkopott jégre. Így másnap is akár tükörjégen hokizhattak, korcsolyázhattak a helyiek.

Gál Kálmán