Három székelyföldi születésű játékost, Fejes Nándort (Gyergyói HK), Ambrus Gergőt és Mihály Ákost (mindketten Hydro Fehérvár AV19), illetve két erdélyi csapatnál hokizó jégkorongozót, Vincze Pétert (Gyergyói HK) és Kóger Dánielt (Brassói Corona) találunk a keretben.
A magyar szövetség honlapjának szerdai híre szerint a most behívott játékosok április elsején Miskolcon kezdik a munkát, majd április 5-én és 6-án két felkészülési mérkőzést játszanak Ukrajna csapatával. Ezt követően három nap szünet után folytatják az edzéseket és április 14-én és 15-én Japán együttesével csapnak össze kétszer. Mind a négy találkozót Miskolcon rendezik.
A finnországi Tamperében és a lettországi Rigában rendezik május 12. és 28. között a 2023-as elit jégkorong-világbajnokságot. Az A csoport mérkőzéseinek Tampere, a B-nek pedig Riga ad majd otthont.
A magyar válogatott az A csoportban, vagyis a finnországi Tamperében fog játszani. Az A csoportban Finnország, Dánia, Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország, Csehország és Magyarország, a B-ben pedig Kanada, az Egyesült Államok, Svájc, Szlovákia, Lettország, Norvégia, Kazahsztán és Szlovénia szerepel.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!