Saját kezébe veszi az utánpótlás-nevelést a Gyergyói Hoki Klub
A GYHK 2018-ban a felnőttcsapatot visszahelyezték az Erste Liga világába, és azóta kiépítették azt a stabil hátteret, ami a hosszú távú sikeres tevékenység biztosítéka. Most a jövőt kell komoly szakmai alapokra helyezniük – olvasható a klub weboldalán közzétett közlemény bevezetőjében.
Amint kifejtik, a szurkolókhoz hasonlóan azt szeretnék, ha Gyergyószéken született, itt felnőtt, gyergyói szívű játékosokra épülne a csapat, de ez csak hosszú távú cél lehet, jelenleg nem rendelkeznek olyan utánpótlással, amely ezt lehetővé tenné. Gyergyószékről számos kiemelkedően tehetség indult, de sokan közülük már 12-13 éves koruktól máshová igazoltak, mert itthon elmaradtak a körülmények a mai elvárásoktól, és főleg attól, amit más csapatok kínáltak számukra.
Rámutatnak: az itthon maradt társaik sem tudtak úgy fejlődni, ahogy azt tehetségük, munkájuk alapján megérdemelték volna, hiszen megfogyatkozva esélyük sem lehetett arra, hogy magasra jussanak.
Alapvetően ez a magyarázat arra is, hogy sem a Progym, sem a Gyergyói Hoki Klub nem tudott mindeddig igazi nagy eredményeket elérni – állapítja meg a közlemény.
A Gyergyói Hoki Klub saját utánpótlásnevelő-központja felvállalja a jégkorongozók magas szintű képzését és versenyeztetését a korisulitól az U18-as korosztályig.,
A szakmai munkát az elismert svéd szakedző Peter Bolin irányítja, tevékenységük együttműködésben zajlik majd a Székelyföldi Jégkorong Akadémiával.
„Mostantól világos képet láthat maga előtt gyerek, szülő és edző egyaránt, arról, hogy miért kell és miért érdemes dolgozni. Ehhez klubunk a jelenlegihez képest lényegesen jobb feltételeket, erőforrásokat biztosít. A stabil háttérhez kell odatenni a kitartó, kemény munkát, és annak meglesz az eredménye.
– olvasható a közleményben.
Eddig a Gyergyói ISK adta a gyergyószentmiklósi jégkorong utánpótlásnevelés hátterét.
Megkérdeztük, miért látták szükségesnek a változtatást
Megkeresésünkre a GYHK vezetése írásban válaszolt. Ebből kiderült, már régebb dolgoznak azon, hogy maguk szervezzék meg az utánpótlásuk nevelését.
„A döntés már három éve, a Gyergyói Hoki Klub megalapításával megszületett, már akkor célunk volt a saját utánpótlásnevelés megszervezése. Azóta dolgozunk a gyergyói jégkorong újjáépítésén és ez egy újabb fontos mérföldkő. Készültük rá, és most tudjuk ezt megvalósítani.
Előre tekintünk, új alapokra helyezzük az utánpótlásnevelést, hogy ezután minden gyergyói gyereknek legalább azokat az körülményeket – vagy jobbakat – tudjuk biztosítani, mint amit bárhol máshol kapna. Ne legyen oka elmenni Gyergyóból és itt Gyergyóban válhasson profi jégkorongozóvá, erősítve a Gyergyói Hoki Klub csapatát” – írta válaszában a GYHK.
Mi lesz veled, székely foci? Szondy és Diószegi tiszta vizet öntött a pohárba
A magyarországi politikai fordulat hírére a Sepsi OSK és FK Csíkszereda vezetői tiszta vizet öntöttek a pohárba klubjaik jövőjét illetően. A klubvezetők a stabilitásra hivatkozva igyekeznek megnyugtatni a szurkolókat.
Ezúttal sem bírtak egymással, újra ráadásban döntött a GYHK és a Corona
Továbbra is rendkívül kiélezett a jégkorong Erste Liga döntője, a harmadik mérkőzésen is hosszabbításra volt a szükség a Gyergyói Hoki Klub és a Brassói Corona között. A fordulatos csatából a címvédő jött ki győztesen és átvette a vezetést összesítésben.
Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között
Közzétette a levélszavazatok pártonkénti megoszlását a Nemzeti Választási Iroda: a magyar országgyűlési választáson összesen 256 233 érvényes levélszavazatot adtak le.
Nagyváradi premontrei-ügy: mise közben érkezett a végrehajtó, drámai órák a templomban
Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
„Nem kell hamut szórnom a fejemre”. Kelemen Hunor a Tisza és az RMDSZ viszonyáról, a magyar–magyar kapcsolatokról
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Mi marad a román gazdaságnak, ha már a saját autóját is végképp elveszíti?
Azt a Daciát, amely már 1999 óta nem a sajátja, hanem a Renault-csoporté, amely egyre inkább külföldi gyártósorokban gondolkodik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
