Érdekes módon a két edző közül csak Fodor Szabolcs utalt erre a meccs után.

„Mondhatjuk, hogy ma nem tudtuk felvenni a Brassó ritmusát, a játék minden elemében jobbak voltak nálunk, sajnos ez egy ilyen meccs volt. Nagyon rutinos csapatról van szó, akik ilyen helyzetekben mutatják ki igazán a foguk fehérjét. Osztrák ligagyőztesek, szlovák Extraliga-bajnokok, szóval nagyon komoly bajnokságokból érkező játékosok alkotják a keretük zömét, akik ráadásul vannak annyira rutinosak, hogy egy döntőn hozzák a maximumot, és most hozták is.

Tudtuk, hogy nagyon jó csapatról van szó, és tudtuk, hogy egy ilyen rutinos csapat a legvégén fog a legjobban játszani. Nyomás nélkül mentünk neki ezeknek a mérkőzéseknek, mert én azt gondolom, hogy ők az esélyesei a döntőnek, pláne úgy, hogy most már hazai pályán akár be is fejezhetik a párharcot. Meg kell nézni, hogy ezt a nyomást ők hogy bírják, hogyan tudnak ehhez alkalmazkodni, rólunk teljesen lekerült az a kevés nyomás is, ami volt amiatt, hogy itthon, hazai közönség előtt kezdtünk.

Nem véletlenül mondja sokszor az ő edzőjük, hogy nagyon szeret idegenben kezdeni, mert akkor nincs rajtuk akkora nyomás. Ezzel most éltek is, de most ez a teher átkerül az ő vállukra. Természetesen meg kell találnunk a módját, hogy eredményesebbek tudjunk lenni, hogy többet tudjunk kapura lőni, és megadjuk magunknak az esélyt a következő két meccsen a győzelemre” – nyilatkozta Fodor Szabolcs, az FTC-Telekom vezetőedzője.

Esélyt sem adott a Brassó a Ferencvárosnak

Strenk Hunor, a Brassói Corona másodedzője szerint az elejétől kezdve kontrollálni tudták a játékot: „Tegnap nyilván önbizalmat adott nekünk, hogy háromgólos hátrányból sikerült visszajönnünk. Azt hiszem, az volt ennek a kulcsa, hogy betartottuk a taktikai utasításokat, egyszerűen próbáltunk játszani. Mindig elmondom, de szerintem nagy igazság, hogy az adandó lehetőséget rögtön, azonnal ki kell használni, amikor ott van, és ezt ki is tudtuk használni.

Szerettünk volna fizikálisan játszani, vannak nálunk azért olyan srácok, akik ebben is tudnak jeleskedni, de ugyanez igaz a Ferencvárosra is. Szerencsére, ahogy említettem, a topjátékosaink akkor tudtak villanni, amikor kellett, és talán ez volt az, ami a különbséget jelentette ma”.