Az FK Csíkszereda elnöke, Szondy Zoltán elmondta, hogy a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) vezetősége már szombaton írásos dokumentumot nyújtott be a kormánynak, amelyben felszólítja a törvényhozókat, hogy vonják vissza azt a rendelet, amely megtiltja, hogy a következő 30 napban nézők legyenek a sportrendezvényeken.
„Az, hogy a beoltott, zöldigazolvánnyal rendelkező emberektől megvonják a helyszíni meccsnézés lehetőségét, a kormány saját oltási kampányát veszélyezteti.
– hangsúlyozta Szondy, aki reméli, hogy visszavonják ezt a határozatot.
Népes szurkolótábora van a Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapatának. Hodos László, a csíki klub elnöke kiemelte, hogy a sportszerető közül sokan azért oltatták be magukat, hogy hokimeccsre járhassanak.
„Nagyon érinti a Sportklubot, nagyon érinti a romániai sportot az, hogy nem engedik be a nézőket a sportrendezvényekre. A Sportklub meccseire több száz bérletet adtunk el.
A bennfenteseket, azokat, akik ezt a döntést meghozták, nem érdekli a sport. Azt is elrontják, ami kezdett valahogy, valamilyen formában helyreállni” – nyilatkozta Hodos.
Ebben a pillanatban csak reménykedhetünk abban, hogy a 30 napos tiltás után november 26-án, a Gyergyói Hoki Klub–Csíkszeredai Sportklub székely rangadón már újra lehetnek nézők.
„Svájcban például kérik a zöld igazolványt a hokimeccseken, és látható, hogy a 7000 férőhelyes csarnokban teltház van. Ugyanis ott az emberek megértették az oltás fontosságát, és így megszűnhettek a korlátozások. Itthon pedig az is bűnhődik, aki már beadatta az oltást.
– mondta Bereczky Szilárd, a GYHK menedzsere.
Hozzátette, hogy a rendelkezés komoly anyagi veszteséget jelent minden csapatnak, de a nézők jelenléte azt is befolyásolhatja, ami a jégen zajlik, hiszen teljesen más hangulatban játszanak a jégkorongozók üres, vagy nézőkkel teli csarnokokban.
Diószegi László, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK elnöke elhamarkodott döntésnek látja a stadionok bezárását. „Egész Európa most oldja fel a korlátozásokat a stadionokban, nálunk pedig most zárják be azokat, mindig a fordítottját teszik, mint mások. A járványhelyzet természetesen rossz, de a stadionok bezárását nem tartom helyénvalónak, hogy még a beoltott szurkolókat se engedjék be.
A háromszéki klub elnöke közölte, ez a döntés őket annyiban érinti, hogy egy mérkőzésre eladtak volna 2000–2500 jegyet, ami segített volna a költségvetésükön, hiszen a csapatnak minden pénzre szüksége van.
Az FK Székelyudvarhely szombaton játszotta legutóbbi bajnoki találkozóját a teremlabdarúgó 1. Ligában. Annak ellenére, hogy a Galaci United elleni összecsapás rangadónak számított, a lelátókon alig kétszáz néző foglalt helyet.
A klub elnöke, egyben edzője, Jakab Zoltán több szurkolóra számított: „A sportszeretők táborában is megérződik az átoltottság. Amíg nem lesz szabad beléptetés, addig nem is nagyon reménykedünk, hogy telt házas összecsapásunk lesz. A következő protokollal pedig csak páran lehetnek a meccseken.”
Hozzátette, az idény előtt ezzel már számoltak, hiszen a szurkolói hozzájárulásnál a minimális összeget foglalták be az éves költségvetésbe, nem is hirdettek meg bérletértékesítést.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!