Az alapszakaszgyőztes Corona élvezi a hazai pálya előnyét, az első két találkozót otthon játssza, és ha szükséges, akkor az ötödiket és a hetediket is. A Sportklub ellen ráadásul jól ment a Brassónak az alapszakaszban, amikor február 9. és 14. között hat nap alatt négyszer megmérkőztek, a Corona – bár először hosszabbításban 4–3-ra kikapott – 7–3-ra, 7–5-re és 4–3-ra diadalmaskodott, utóbbi két alkalommal hazai jégen.
Ez lesz a 2008/09 óta futó liga – korábbi nevén MOL Liga – történetének harmadik olyan fináléja, amikor két nem magyarországi bázisú együttes csap össze. Az első kiírásban a HC Csíkszereda győzte le a Sportklubot, míg 2014-ben az Érsekújvár (Nové Zámky) bizonyult jobbnak a Csíkszeredánál.
A Brassói Corona még soha nem nyerte meg a ligát, egyetlen döntője a 2014-es volt. A csíki kék-fehérek 2009-ben, 2013-ban és 2019-ben második, míg 2011-ben és tavaly – amikor nem rendeztek döntőt a koronavírus-járvány kitörése miatt – aranyérmes volt.
A párharc az egyik csapat negyedik sikeréig tart. Ezen a héten kedden és szerdán Brassó, szombaton és vasárnap Csíkszereda lesz a házigazda. Amennyiben szükséges, jövő héten, április 6-án és 10-én Brassó, 8-án Csíkszereda lesz a rendező. Minden találkozó 18.30-kor kezdődik.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!