Találkozót tartott péntek késő délután a csíki jégkorong egyik meghatározó nemzedéke: az 1975-ben és 1976-ban született játékosok – többek között Hozó Levente, Adorján József, Nagy Attila, Kovács László, Gergely Attila –, akik 1981-ben kezdték elsajátítani a sportág alapjait Janovits Endre tanár-edző irányításával.

A nosztalgiamérkőzés megható pillanatokkal kezdődött: a jelenlévők megemlékeztek két, fiatalon elhunyt csapattársukról, Rajz Attiláról és Kósa Endréről. A meghitt percek során a Rajz és a Kósa család képviselői is jelen voltak.

Rajz Attila (1976. március 16., Csíkszereda – 2014. november 16., Dunaújváros) a Székesfehérvári Alba Volán és a magyar felnőttválogatott meghatározó játékosa volt, míg Kósa Endre (1975. február 18., Csíkszereda – 2015. november 9., Csíkszereda) a romániai válogatott és a Csíkszeredai Sportklub egyik meghatározó hokisként hagyott nyomot maga után.

A mérkőzés előtt Janovits Endre rövid eligazítást tartott, majd levezényelte az összecsapást, amelyen a szép számban megjelent egykori tanítványok két csapatra osztva, látványos, technikás megoldásokkal fűszerezett játékot mutattak.

A találkozót követően a Székely Sportnak nyilatkozó, 84. életévében járó edző meghatottan idézte fel a közös éveket: „Ezt a csapatot egészen kicsi kortól, hatéves koruktól a nagyifjúsági, 18-19 éves korig egyedül vezettem. Elmondhatom, hogy játékosként többen is eljutottak a korosztályos, majd a felnőtt válogatottakig. Ez egy olyan csapat volt, amely megállta a helyét.”

Hozzátette:

Az edző nemcsak sportolóként, hanem emberként is büszke tanítványaira: „Az életben is nagyon sokan megállták a helyüket. Egyesek itthon élnek, mások külföldön, családot alapítottak. Azt hiszem, majdnem mindenki megtalálta a helyét.”

Janovits Endre szerint a tehetség sem hiányzott a csapatból:

Külön szólt Kósa Endréről is: „Sajnos a tragédia máig érthetetlen számomra. Nagyon szerettem őt: szelíd, kezelhető, jó ember volt és kiváló jégkorongozó.”
Az egykori mester ma is figyelemmel követi tanítványai pályáját: „Nemcsak ezt a csapatot, más generációkat is követek, de ez az egyetlen, amelyet a legelső lépéstől a felnőttkorig végigvezettem.”

Felidézte a kezdeteket is:

A pénteki találkozó mély érzelmeket váltott ki belőle: „Azt a két halálesetet – Kósa és Rajz – mindig fájdalommal hordozom. És amit ma láttam… nem is tudok szóhoz jutni. Külföldről is hazajöttek, felálltak a jégre, és könny jött a szemembe. Gyönyörűen csúsznak még mindig, ahogy kezelik a botot, a korongot – meglepett. Nagyon jól lőnek kapura, bár az ütők már másak.”

Végül hálásan beszélt a szervezésről is: „Mindent ők szerveztek. Trikót csináltattak, mindent elintéztek. Egyszerűen szavakat sem találok – ez fantasztikus öröm számomra.”

A pénteki találkozó nemcsak egy nosztalgikus mérkőzés volt, hanem bizonyítéka annak is, hogy egy jól összekovácsolt csapat évtizedek múltán is közösség marad.

Az 1975-1976-os születésű, az 1981-ben alakult csapat névsora
Kapusok: Nagy Attila Ferenc, Mezey Zsolt és Vezsenyi Attila.
Mezőnyjátékosok: Adorján József, Bíró Csongor, Boda Tamás, Bokor Előd, Bors Géza, Botár Imre, Csíki Gábor, Darvas Lóránt, Fülöp Róbert, Gábor Áron, Galusnyák Levente, Gergely Attila, Gergely Szilárd, Hozó Levente, István Sándor, Kassay János, Kiss János, Kósa Endre (†), Kovács János, Kovács László, Kozma Botond, Kozma Loránd, Miklós Csaba, Orbán László, Rajz Attila (†, „Tilu”), Sándor Szabolcs, Sándor Szilárd, Veress Arthur.
A csapat vezetője, nevelője és edzője Janovits Endre (született 1942-ben).

„A találkozóra meghívtuk az elhunytak családtagjait, szeretteiket, hozzátartozóikat, továbbá családjainkat, sportbarátokat és a hoki iránt érdeklődőket. Nekünk Janovits Endre volt az edzőnk, vele kezdtünk és nála végeztünk – nem volt más” – mondta el Boda Tamás egykori játékos, a szervezőbizottság tagja.

A hoki és a zene bűvkörében: Janovits Endre jégkorongozóként és edzőként is a csúcsra jutott