Az 50 éves sportember április végén harmadszorra indult a Román Kézilabda Szövetség elnöki tisztségéért, de a választáson alulmaradt a volt játékvezető, Constantin Dinnel szemben. Később a Brassó Corona sportigazgatója lett, de a városháza klubja nem tudta alkalmazni, mivel az állások jelenleg zárolva vannak az állami rendszerben.
Alexandru Dedu korábban is jó kapcsolatot ápolt a brassói városházával. Közreműködésével létrehozták Brassóban a kézilabda Nemzeti Kiválósági Központot, de ezt később áthelyezték Sepsiszentgyörgyre. A Brassói Corona női kézilabdacsapatánál 2019 novemberében kirobbant doppingbotrány után Dedu támogatta a brassói klubot, amelyet csak a másodosztályba sorolt vissza, pedig öt évre felfüggeszthette volna. Ezúttal is komoly tervei vannak, vissza akarja juttatni a kézilabdacsapatot az élvonalbeli bajnokságba.
Mint kiderült, a Brassói Corona a Román Jégkorong Szövetség alelnökének jelölte az új sportigazgatóját a szeptember 15-re tervezett választásokon. Az Eurosport portál úgy értesült, a jégkorongszövetség két alelnöki posztjára öt jelölt, köztük Alexandru Dedu is pályázik. Az elnöki posztért is nagy küzdelem várható a négy jelölt között, akiknek pályázatát azonban szeptember 6-án a szövetségi bürónak még érvényesítenie kell.
Közös megegyezéssel szerződést bontott az FK Csíkszereda és Szabó István vezetőedző – közölte csütörtökön a labdarúgó Szuperligában szereplő klub.
Hamar megtalálta a távozó Szabó István utódját az FK Csíkszereda: a klub csütörtök délután bejelentette, hogy a csapatot korábban négy éven át irányító Valentin Suciu visszatér a szuperligás együttes kispadjára.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!