Az 50 éves sportember április végén harmadszorra indult a Román Kézilabda Szövetség elnöki tisztségéért, de a választáson alulmaradt a volt játékvezető, Constantin Dinnel szemben. Később a Brassó Corona sportigazgatója lett, de a városháza klubja nem tudta alkalmazni, mivel az állások jelenleg zárolva vannak az állami rendszerben.
Alexandru Dedu korábban is jó kapcsolatot ápolt a brassói városházával. Közreműködésével létrehozták Brassóban a kézilabda Nemzeti Kiválósági Központot, de ezt később áthelyezték Sepsiszentgyörgyre. A Brassói Corona női kézilabdacsapatánál 2019 novemberében kirobbant doppingbotrány után Dedu támogatta a brassói klubot, amelyet csak a másodosztályba sorolt vissza, pedig öt évre felfüggeszthette volna. Ezúttal is komoly tervei vannak, vissza akarja juttatni a kézilabdacsapatot az élvonalbeli bajnokságba.
Mint kiderült, a Brassói Corona a Román Jégkorong Szövetség alelnökének jelölte az új sportigazgatóját a szeptember 15-re tervezett választásokon. Az Eurosport portál úgy értesült, a jégkorongszövetség két alelnöki posztjára öt jelölt, köztük Alexandru Dedu is pályázik. Az elnöki posztért is nagy küzdelem várható a négy jelölt között, akiknek pályázatát azonban szeptember 6-án a szövetségi bürónak még érvényesítenie kell.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!