A válogatott január 20-án tartja gyülekezőjét, majd 23-án és 24-én mérkőzik meg a svédekkel. A 14 fős keretben nem található meg a Galaci United frissen honosított futsalosa, Daniel Araujo.
A brazil játékos 1994. március 15-én született Rio de Janeiróban, 2018 óta játszik a román bajnokságban, azóta a mezőny egyik legjobbja.
Araujo azért kapta meg a román állampolgárságot, hogy a válogatottban is pályára léphessen.
A Román Labdarúgó-szövetség technikai bizottságának tagja, Jakab Zoltán szerint Araujo honosítása negatív üzenetet is hordoz magával. „Ezt a sportágat úgy kellene menedzselni, hogy minél több román nemzetiségű játékos kapjon benne helyet. Araujo az ötödik olyan légiós, akit azért honosítottak, hogy a válogatottban is pályára tudjon lépni.
– mondta megkeresésünkre Jakab, majd hozzátette, hogy információi szerint a Déva légiósát, André Luis Sassét is szeretné honosítani a szövetség.
Araujo az ötödik olyan külföldi teremlabdarúgó, akit az elmúlt években azért honosítottak, hogy játszhasson a román válogatottban is. Előtte Sávio Valadares, Felipe Oliveira, Paulo Ferreira és Ique Ribeiro lett román állampolgár.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!