A válogatott január 20-án tartja gyülekezőjét, majd 23-án és 24-én mérkőzik meg a svédekkel. A 14 fős keretben nem található meg a Galaci United frissen honosított futsalosa, Daniel Araujo.
A brazil játékos 1994. március 15-én született Rio de Janeiróban, 2018 óta játszik a román bajnokságban, azóta a mezőny egyik legjobbja.
Araujo azért kapta meg a román állampolgárságot, hogy a válogatottban is pályára léphessen.
A Román Labdarúgó-szövetség technikai bizottságának tagja, Jakab Zoltán szerint Araujo honosítása negatív üzenetet is hordoz magával. „Ezt a sportágat úgy kellene menedzselni, hogy minél több román nemzetiségű játékos kapjon benne helyet. Araujo az ötödik olyan légiós, akit azért honosítottak, hogy a válogatottban is pályára tudjon lépni.
– mondta megkeresésünkre Jakab, majd hozzátette, hogy információi szerint a Déva légiósát, André Luis Sassét is szeretné honosítani a szövetség.
Araujo az ötödik olyan külföldi teremlabdarúgó, akit az elmúlt években azért honosítottak, hogy játszhasson a román válogatottban is. Előtte Sávio Valadares, Felipe Oliveira, Paulo Ferreira és Ique Ribeiro lett román állampolgár.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!