Székely szakember a japán lapokban: új korszak a gyorskorcsolyában
Nemzetközi szinten is visszhangot kiváltó tudományos eredményt ért el Imre Emil: a székelyföldi szakember kutatása megjelent a Japan Society of Ice Sport Sciences hivatalos folyóiratában, a Journal of Ice Sports Studies lapjain. A tanulmány angol és japán nyelven is napvilágot látott, és egy olyan területet emelt tudományos szintre, amelyet eddig a világ élvonalában is inkább tapasztalati alapon kezeltek.
A kutatás középpontjában a gyorskorcsolyapengék egyik kulcsparamétere, az élmélység áll. Ez a tényező alapvetően befolyásolja a jégen való siklást, a tapadást, a gyorsulást és a kanyarodási stabilitást – vagyis mindazt, ami a rövidpályás gyorskorcsolyában a századmásodpercekért folyó harcban döntő jelentőségű.
Imre Emil munkájának egyik legnagyobb hozadéka, hogy elsőként alkotott meg olyan mérőeszközt, amely mikrométer pontossággal képes objektíven mérni az élmélységet. Emellett kidolgozott egy reprodukálható mérési protokollt is, és számszerűen igazolta azokat az összefüggéseket, amelyeket korábban legfeljebb tapasztalati úton sejtettek.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az azonos módon élezett pengék a használat során eltérően kopnak. A legnagyobb igénybevétel a penge középső részén jelentkezik, elsősorban a kanyarodás közben fellépő terhelések miatt.
Saját fejlesztés, precíz rendszer
A tudományos munka alapját egy saját fejlesztésű mérőberendezés képezi. A rendszer egy precíziós, lineáris mozgású szerkezetre épül, amely mikronpontosságú mérőórával működik. A stabil rögzítési pontok és a vezetősínek biztosítják, hogy a mérések ismételhetők és torzításmentesek legyenek.
– mondta el Imre Emil a Székely Sportnak.
Két évtized tapasztalata érett be
Imre Emil több mint húsz éve dolgozik a rövidpályás gyorskorcsolya világában, technikusként több olimpiai ciklusban is jelen volt. Legutóbb a 2026-os milánó-cortinai téli olimpiai játékok előkészületei során a magyar és a kazahsztáni válogatott munkáját segítette. Sportolói múltja is figyelemre méltó: a 2013-as, Romániában rendezett Téli Olimpiai Ifjúsági Fesztiválon arany- és ezüstérmet szerzett.
Pályafutása során komoly akadályokkal is szembesült. A korábbi romániai sportvezetés ígéretei – amelyek további támogatásról szóltak – nem valósultak meg, miközben az elmúlt években a sportág intézményes háttere is meggyengült, jelenleg működő korcsolyaszövetség sincs az országban.
Mindezek ellenére kitartóan építkezett: folyamatosan képezte magát, egyetemi tanulmányokat végzett, és gyakorlati tapasztalatait tudományos szintre emelte.
A japán szaklapban megjelent tanulmány nemcsak egyéni siker, hanem mérföldkő a sportág számára is. Bebizonyította, hogy a gyorskorcsolyában eddig „érzésre” végzett technikai műveletek – például az élezés – számszerűsíthetők, optimalizálhatók és tudományosan ellenőrizhetők. Ez új távlatokat nyit az edzők és technikusok munkájában, az eszközfejlesztésben, valamint a sportolói teljesítmény maximalizálásában.
Világrekord közelében: annyi gólt lőtt az FK Csíkszereda a Dinamónak, hogy nem fért be a jegyzőkönyvbe
Ritkán látott gólfesztivált rendezett az FK Csíkszereda női ifjúsági csapata: a klub 53 találatot számolt a Dinamo ellen, hivatalosan azonban 50–0 került a jegyzőkönyvbe. Az előbbi eredmény mindössze négy góllal marad el a Guinness női rekordjától.
Hosszú időre kidőlt a Brassói Corona pontgyárosa
Súlyos sérülés miatt hosszú időre kieshet David Levin, a Corona Brassó jégkorongcsapatának egyik meghatározó támadója. Az izraeli játékos a Csíkszeredai Sportklub elleni Erste Liga-mérkőzésen szenvedett felkartörést, és műtét vár rá.
Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
