Sport és közösségi identitás: lehetőség vagy árnyoldal?

A Katona Csaba edző, vállalkozó által moderált sokrétű beszélgetésen felszólalt Miklós Csongor pszichológus, mentálhigiénés segítő szakember, Horváth Pál pszichológus, a Háromszéki Ágyúsok jégkorongcsapatának játékosa, valamint Dr. Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere, a Sapientia EMTE adjunktusa.

Mindkét meghívott pszichológus életének szerves részét képezi a sport, a labdarúgás, illetve a jégkorong által, és mindketten azon a véleményen vannak, hogy nincs általánosan elfogadott definíciója, mindenki számára mást jelent a sport, tény viszont, hogy

a közös edzéseknek közösségformáló ereje van, társaságban sportolni sokkal könnyebb, mint egyedül. A sport az egészségmegőrzés mellett erkölcsi, nevelő hatással is bír.

A gyerekek testi, lelki, szellemi fejlődésére gyakorolt pozitív hatása is vitathatatlan, azonban az utánpótláscsapatokkal dolgozó pszichológusok tapasztalataik alapján egyetértettek abban, hogy árnyoldala is van ebben az életkorban a versenysportnak, sok esetben előfordul a kortársbántalmazás, az úgynevezett bullying. Mindketten bevallották, egyre inkább nem a teljesítménynövelés kerül fókuszba munkájuk során, hanem arra törekednek, hogyan tudnák felszámolni a bántalmazást.

Horváth Pál szerint ideális esetben rengeteget tud hozzáadni a személyiségfejlődéséhez a sport
Fotó: Tuchiluș Alex

„Ha nem kellő érettséggel, szakértelemmel közelítjük meg a témát, sok fiatalnak szenvedés tud lenni a sportolás.

– jegyezte meg Miklós Csongor.

Horváth Pál szerint ideális esetben rengeteget tud hozzáadni a személyiségfejlődéséhez a sport. „Azt tapasztalom, hogy akik kiskoruktól a sportba nőttek bele, sokkal érettebben tudnak gondolkodni, sokkal reálisabban képesek látni önmagukat, hibáikkal együtt, és ez azért van, mert a sportban sok visszajelzést kapnak, edzőktől, társaktól, és ez a civil életben is hasznos” – fogalmazott, ugyanakkor kiemelte, hogy

az egymáshoz való viszonyulás, az érzelemszabályozás éppen olyan fontos, mint a teljesítmény, mert, ha csak egyvalakinek nem jó ott lenni abban a közösségben, akkor célt tévesztettek.

Az edzők és a segítő szakemberek feladata, megtanítani azt, hogy az agresszió kezelése nélkül hosszútávon csökkennek az esélyeik a sporton belül – vélekedtek.

Dr. Szilveszter Szabolcs alpolgármester büszke a kézdivásárhelyi sportéletre
Fotó: Tuchiluș Alex

Kézdivásárhelyen pezseg a sportélet

Szilveszter Szabolcs, Kézdivásárhely alpolgármestere a város példaértékű sportfejlesztési stratégiáját emelte ki, hangsúlyozva azokat a komplex mozgási és sportolási lehetőségeket, amelyeket egy 18 ezres kisváros kínál. A számok embereként elmondta, az évente sorra kerülő Sportgálán legutóbb 187 olyan sportembert díjaztak, akik országos és nemzetközi színtéren értek el kimagasló eredményeket.

– jegyezte meg, majd további adatokkal is alátámasztotta mondandóját: a KSE-napok mintegy 2500 gyereket mozgat meg, míg a Korisuli 850 alsótagozatost. A HC Bikák több mint száz gyereket vezetnek be a jégkorong alapjaiba, a kosárlabdának több mint 200 fiatal hódol szervezetten, a KSE futballcsapata 40 női focistán kívül 120-as létszámú utánpótlással büszkélkedhet, de a cselgáncsozók, műkorcsolyázók, asztaliteniszezők, rádióamatőrök teljesítményét sem lehet szó nélkül hagyni.

Katona Csaba fitneszedzőként és edzőterem-vezetőként is megerősítette, hogy Kézdivásárhelyen gazdag és sokrétű sportélet folyik,

– hangoztatta.

Miklós Csongor úgy vélekedett, hogy mind az eredmény-, mind a lájkhajszolás arról szól, hogy az érintett nem kapott kellő figyelmet a kellő időben
Fotó: Tuchiluș Alex

Közösségi média és lájkhajszolás

Szó esett még a leginkább a tinédzserkorosztályt érintő közösségi média befolyásáról, illetve a különféle teljesítményfokozók hatásairól is. Katona Csaba azt látja az edzőteremben, hogy a fiataloknál átalakult az egészséges fizikum fogalma, a normálisnak tartott kinézet, és mára a teljesítmény sok esetben a lájkokban mérhető.

Miklós Csongor úgy vélekedett, hogy mind az eredmény-, mind a lájkhajszolás arról szól, hogy az érintett nem kapott kellő figyelmet a kellő időben.

– közölte, hozzátéve, hogy a kiegyensúlyozott gyermek nem képernyő- és visszajelzésfüggő.

Horváth Pál figyelmeztetett, hogy a különösen érzékeny tinédzserkorban rendkívül fontos megtalálni azt a kiskaput, ahol a szülő tud kapcsolódni a gyerekkel, erre pedig a sport különösen jó lehetőség. A szakemberek egyetértettek abban is, hogy nem mindegy, hogy száll ki a versenysportból az utánpótláskorú sportoló, mert a sokadik kudarcélmény hatására sokan teljesen elfordulnak a sporttól, és életük későbbi szakaszában sem válnak hobbisportolókká.

Katona Csaba edző, edzőterem-vezető szerint Kézdivásárhelyen gazdag és sokrétű sportélet folyik
Fotó: Tuchiluș Alex

Sport a közérzet javításáért és az egészség megőrzéséért

A rendszeres testmozgás, sportolás az élettani folyamatainkra, így egészségünkre gyakorolt jótékony hatása vitathatatlan alapigazság. A szakemberek szerint

folyamatosan alultárgyalt téma mifelénk az egészségtelen életmód okozta egészségügyi problémák, amelyeket legkönnyebben úgy lehet orvosolni, ha odafigyelünk az étkezésre, illetve időt szakítunk a jobb minőségű élet eléréséért folytatott mozgásra.

Ez utóbbival egyébként korunk egy másik rákfenéje, az elmagányosodás ellen is tehetünk, értékes emberi kapcsolatokra tehetünk szert a sport közösségformáló erejével. Fontos, hogy megragadjuk a lehetőséget és társaságban legyünk, mivel közösségi lények vagyunk, ráadásul a mozgás elkezdése nem életkor függvénye – hangzott el.