Párizsi mérleg: továbbra is erős a magyar úszósport

A mostani Eb egyik legerősebb üzenete talán az, hogy a magyar úszás nem egyetlen kiugró klasszisra épít, s ez a tény azt jelenti, hogy van merítési lehetőség. A nyílt vízi és a medencés versenyeket együtt nézve a magyarok öt arany-, kilenc ezüst- és három bronzérmet, összesen 17 medált szereztek. Ezzel az éremtáblázat ötödik helyén zártak, amely igencsak megsüvegelendő eredmény. Még akkor is, ha a legutóbbi Eb-n a magyarok az éremtáblázat elején végeztek. A magyar eredmény különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a szövetség és Sós Csaba szövetségi kapitány előzetesen nem fogalmazott meg konkrét éremszámot.

Kós és a három arany

Az Eb legnagyobb magyar alakja Kós Hubert lett. Az olimpiai bajnok Párizsban már nem egyszerűen egy-két számra koncentrált: olyan programot vállalt, amely inkább egy hosszabb távú kísérletnek tekinthető. Kós három aranyérmet szerzett: 200 méter háton, 200 méter vegyesen, valamint a 4x100 méteres gyorsváltó tagjaként. Egyéni programja ráadásul rendkívül sűrű volt, hiszen hat számban indult, és a váltókkal együtt majdnem annyiszor állt rajthoz, mint egykor Michael Phepls. Ez nem véletlen.

Sós Csaba szerint Kós már azon a szinten tart, ahol nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy meg tud-e nyerni egy-egy számot, hanem az, hogy meddig tudja kitolni a saját határait. A 2027-es budapesti világbajnokság és a 2028-as olimpia előtt pedig kifejezetten hasznos lehet egy olyan Európa-bajnokság, amelyen kiderül, mit bír el a szervezete és a teljesítménye egy ennyire sűrű programban.

Milák továbbra is Milák

Ha Kós Hubert az Eb egyik nagy győztese, akkor Milák Kristóf visszatérése az egyik legfontosabb története. A kétszeres olimpiai bajnok 100 méter pillangón Európa-bajnoki címet szerzett, 100 gyorson pedig –számára egy teljesen új versenyszám – bronzérmet nyert, majd Kóssal, Németh Nándorral és Szabó Szebasztiánnal együtt a 4x100 méteres gyorsváltóban is aranyérmes lett – egy feledhetetlen versenyzés után.

Milák esetében azonban az eredményeknél is fontosabb volt maga a jelenlét. Az elmúlt időszakban nem mindig volt magától értetődő, hogy rajtkőre áll egy világversenyen. Most viszont újra versenyzett, külföldön is megmérette magát, majd egy Európa-bajnokságon ismét aranyérmet nyert.

Sós Csaba találóan fogalmazott: Miláknál éppen az a meglepő, hogy nincs meglepetés. Ha ugyanis odaáll a rajthoz, akkor a hatalmas tehetsége miatt továbbra is számolni kell vele. Ebben fontos szerepe lehet annak is, hogy Milák és edzője, Szabó Álmos között működőképes kapcsolat alakult ki. A szövetségi kapitány szerint korábban a szakmai környezet pedagógiai szempontból nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet, Szabó Álmosnak viszont sikerült megtalálnia az utat a versenyzőhöz.

Sárkányok a vízben?

A magyar férfi úszás erejét ugyanakkor éppen az mutatja, hogy Milák és Kós mellett is vannak olyan versenyzők, akik önállóan is képesek Eb-dobogóra. Márton Richárd 200 méter pillangón ezüstérmes lett. A magyar versenyző egyéni csúccsal jutott döntőbe, ahol csak Léon Marchand tudta megelőzni. Négy évvel korábban Milák Kristóf volt előtte ugyanebben a számban – ezúttal már csak a sportág egyik legnagyobb sztárja bizonyult jobbnak nála.

Sárkány Zalán pedig 800 méteren bronz-, 1500-on ezüstérmet szerzett. Teljesítményét még értékesebbé teszi, hogy kisebb vállproblémákkal is versenyzett. A magyar szakvezetésben már most úgy tekintenek rá, mint a következő évek egyik fontos férfi úszójára, és a családnév is könnyen visszatérő szereplője lehet a világversenyeknek: öccse, Zétény is bontogatja már a szárnyait.

Váltók a csúcson

A férfi 4x100-as gyorsváltó pedig az Eb egyik legszebb magyar pillanatát szolgáltatta. Kós, Milák, Németh Nándor és Szabó Szebasztián együtt állhatott a dobogó tetejére. Ez nem csupán egy újabb aranyérem volt: azt jelezte, hogy a magyaroknak egyszerre több olyan férfi gyorsúszójuk van, akikkel a világversenyeken is komolyan kell számolni. A szakemberek szerint – ha ez a váltó megmarad – számos világversenyen törhet borsot a nagyok orra alá. Sós Csaba szerint egy világcsúcs is benne lehete a fiúkban.

Bár a nőknél nem volt ideális a felkészülés, a 4x200 m-es gyorsváltó – Pádár, Ábrahám, Késely Ajna és Ugrai összeállításban – így is ezüstérmet szerzett. És a 4x100-es váltó is döntőt úszott. Az a tény, hogy továbbra is három – a programtól függően pedig akár négy – rendkívül eredményes váltót tudunk kiállítani, a magyar úszósport erejét tükrözi.

Ígéretes magyar fiatalok

A párizsi Eb másik fontos tanulsága a fiatalok teljesítménye. Sós Csaba már az indulás előtt hangsúlyozta: a 2027-es, hazai rendezésű világbajnokság előtt fontos, hogy az ifjúsági korú versenyzők ne először Budapesten találkozzanak a felnőtt világverseny légkörével. A fiatalok meghívása ezért tudatos építkezés része volt, és a döntés hamar visszaigazolást nyert. Többen középdöntőbe, illetve döntőbe jutottak, és olyan teljesítményeket mutattak, amelyek alapján nem egyszerűen statisztaszereplőként voltak jelen Párizsban.

Közülük különösen Jackl Vivien teljesítménye emelkedett ki. A 17 éves úszó elképesztően nehéz programot vállalt: 800 gyors, 400 vegyes, 1500 gyors, majd 200 pillangó szerepelt a programjában (1500 m-en a negyedik helyen végzett). Bár az is igaz, hogy a két évvel ezelőtti belgrádi Eb-n aranyat is nyert. A negyedik hely miatt maradhatott benne némi hiányérzet, hiszen az érem ismét elmaradt, az egyéni csúcs azonban önmagában komoly eredmény.

A fiatal magyar úszónő története jól illeszkedik az Eb egészének képébe: nem mindenki szerzett érmet, de sokan előreléptek, és egy világversenyen szerzett tapasztalat hosszú távon legalább olyan értékes lehet, mint egy most megszerzett helyezés. Sós Csaba az értékelésnél különben azt is elmondta: beszédes, hogy a Párizsba kiutazó versenyzők döntő többsége egyéni csúcsot (sokan országos rekordot) úszott.

Lyukas számok?

A magyar úszás legnagyobb tartalékterülete továbbra is a női mezőny. Vagyis a váltón kívül egyéniben egyetlen hölgy sem tudott a pódiumra kerülni. Ezt maga Sós Csaba is elismerte, ugyanakkor hangsúlyozta: korántsem lehet azt mondani, hogy a magyar női úszás gyenge lenne. A címvédő Senánszky Petra számára ugyanakkor csalódást hozott az 50 méter gyors: mindössze négy századdal maradt le a döntőről. Ez jól mutatja azt is, milyen sűrű az európai mezőny, ahol a legkisebb különbségek választják el a döntőst a kiesőtől.

Egy másik hiányzó száma a magyar úszósportnak a mellúszás. Ebben az úszásnemben sem férfi, sem női sportolónk nincs – ez pedig azt jelenti, hogy a csapat képtelen kiállítani vegyesváltókat vagy mix vegyesváltókat.

Nyíltvízi ászok

A magyar sikerek ráadásul nem merültek ki a medencében. A nyílt vízi versenyeken egy arany-, öt ezüst- és egy bronzérem került a magyar csapathoz. Betlehem Dávid lett a 3 kilométeres kieséses verseny Európa-bajnoka, emellett 5 és 10 kilométeren is ezüstérmet szerzett. Mihályvári-Farkas Viktória mindkét hosszabb távon ezüstérmes lett, Fábián Bettina pedig a 3 kilométeres kieséses versenyben szerzett második helyet. A Betlehem, Mihályvári-Farkas, Fábián és Rasovszky Kristóf alkotta váltó bronzérme pedig tovább erősítette azt a képet, hogy a magyar nyílt vízi úszás Európában stabilan a legjobbak között van.

Szigorú válogatási rendszer

Az Eb egyik háttérben meghúzódó, de fontos története Sós Csaba új válogatási rendszere volt. A szigorúbb szintek nem arattak osztatlan sikert, különösen azért, mert a tavalyi világbajnokságon elért eredmények ezúttal nem számítottak automatikusan. A párizsi eredmények azonban utólag erős érvet szolgáltattak a kapitány döntése mellett. Sós szerint kilenc olyan szám is volt az Eb-n, amelyben az általa meghatározott szinttel már nem lehetett volna döntőbe kerülni. A cél ugyanis az volt, hogy Magyarország elsősorban olyan versenyzőket indítson, akiknek reális esélyük van a döntőre. Ez a szemlélet az éremtáblázat mellett más módon is visszaköszönt: rengeteg egyéni csúcs, országos rekord és döntős szereplés született. A magyar csapat tehát nem csupán az érmek számában, hanem a teljesítmények minőségében is kiemelkedett.

Budapest és Los Angeles

A következő jelentős állomás már Budapest lesz, amely jövőre kvalifikációs világbajnokság lesz a Los Angeles-i olimpiára. A magyar fővárosban rendezendő vb tehát kétszeresen is fontos lesz a magyar versenyzők számára. A hazai világbajnokságon természetesen egészen más lesz a teher és az elvárás, de a párizsi eredmények alapján Magyarország nem csupán házigazdaként várhatja a világ legjobbjait. Több olyan versenyzője is van, aki saját számában a végső győzelemért indulhat.

A párizsi Eb végül ezért nem egyszerűen egy sikeres magyar kontinensviadal lett. Inkább egy erős állapotjelentés a magyar úszásról: a férfiak továbbra is a világ tetején vannak, a nyílt vízi szakág Európa élmezőnyéhez tartozik, a nőknél pedig már látszanak a következő generáció körvonalai.

Román sikerek Párizsban

A párizsi Eb különben a román úszósport számára is különleges jelentőséggel bír. A román küldöttség három aranyéremmel az éremtáblázaton bekerült az első tízbe. David Popovici személyében tobábbra is egy korszakos klasszis úszót tudhat magáénak, aki elsőként volt képes duplázni (100 m és 200 m gyors) egymást követő három Eb-n. Ráadásul ezúttal 13 román sportoló vett részt a kontinensviadalon, akik közül voltak döntősök is. Ugyanakkor Cătălin Preda személyében Románia megszerezte első aranyérmét a 20 méteres toronyugrásban.