A magyar szövetség pénteki híre alapján nyolc év után kerül be ismét magyar vízilabdázó az ISHOF-ba: az idei, jublieumi 60. gálán a hetvenes évek aranycsapatának kapusa, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Molnár Endre lesz a sportág legnagyobbjait felvonultató panteon tagja.
A 79 éves Molnár Endre Gyergyószentmiklóson született, 200 alkalommal őrizte a magyar vízilabda-válogatott hálóját, négy olimpián vett részt, mindegyikről éremmel tért haza: a montreali arany mellett Münchenben ezüstöt, Mexikóvárosban és Moszkvában pedig bronzot nyert a nemzeti csapattal. Emellett 1973-ban világbajnok, 1974-ben és 1977-ben pedig Európa-bajnok lett, továbbá van két vb-ezüstje is 1975-ből és 1978-ból.1976-ban, Montreálban a dobogó legfelsőbb fokáig jutott, de nyert vb-t, Eb-t és Világkupát is.
„Ennél nagyobb elismerést nehéz kitalálni, szerintem ez felette áll a Nemzet Sportolójának is” – mondta Molnár a hazai szövetség megkeresésére. Hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy ott lesz a beiktatási ünnepségen, mert „már nincs olyan állapotban, hogy ilyen hosszú repülőutakra vállalkozzon”.
Az ISHOF-be legutóbb 2017-ben Bondár András révén került be magyar vízilabdázó, tavaly az úszóknál Gyurta Dániel részesült az elismerésben.
A beiktatási ünnepségre az ISHOF-jubileum miatt kivételesen nem az intézmény Fort Lauderdale-i központjában, hanem júliusban, a szingapúri világbajnokságon kerítenek sort.
Jó hírek érkeztek a Sepsi OSK háza tájáról: Daniel Vîrtej ismét együtt készül a csapattal, az edzéseken pedig hosszú idő után Sigér Dávid is feltűnt.
Lovasíjászatban, lovasbirkózásban és tenge iluban is kipróbálták magukat a székelyföldi sportolók a Kirgizisztánban megrendezett 6. Nomád Világjátékokon. Az eredmények mellett elsősorban felbecsülhetetlen tapasztalatokkal tértek haza.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!