Márton több évtizeden át volt a romániai felnőtt női biatlonválogatott vezetőedzője, az ő irányítása alatt érte el a romániai női sílövősport a legjobb eredményeit. Az 1980-as évek közepétől a Csíkszeredai ISK tanára, edzője, hosszú időn át a tanintézmény igazgatója volt. Jelenleg a Román Sí- és Biatlon-szövetség (FRSB) alelnöke, az ISK-nál pedig kisebb korosztályokat edz.
– Nemrég részt vett a Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) szerbiai kongresszusán. Milyen fontos döntések születtek a romániai biatlon szempontjából?
– Románia szempontjából pozitív eredmények születtek, hiszen kaptunk támogatást. Például pályázatok révén lézerfegyvereket kaptunk, de bizonyos anyagi támogatás is jár minden tagországnak. Jelenleg minden ország, még a svédek és a németek is panaszkodnak a gyerekek alacsony létszáma miatt, ez országos szinten a romániai sísportokban is érződik.
– Fontos döntés volt, hogy egykori tanítványa bekerült a Nemzetközi Szövetség egyik vezető testületébe?
– Igen, a belgrádi kongresszuson egykori tanítványomat, Szőcs Emőkét, a Magyar Sí-szövetség északi szakágának vezetőjét beválasztották a Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) technikai bizottságába. Ez a döntés nemcsak Szőcs szakmai elismerését jelenti, hanem a magyarországi és a romániai biatlonsport számára is fontos lépés. Szőcs Emőke beválasztása egy olyan pozícióba, ahol komoly hatása lehet a sportág jövőjére, kiemelkedően fontos. Szőcs Emőke nemcsak nőként, hanem az első magyar szakemberként vállal szerepet a technikai bizottságban. Ez azért különösen nagy dolog, mert nem akárhogyan került be. Egy svájci jelölttel és más nyugati jelöltekkel versenyzett, és 67%-os szavazattöbbséggel nyert. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a volt szocialista országok, hanem a nyugatiak is őt támogatták.
– Mi várható a hazai biatlonsportban ebben a szezonban? Melyek azok a nagy versenyek, amelyekre készülnek?
– Természetesen a világbajnokság, az Európa-bajnokság és a világkupák mindig nagy események. Azonban számunkra az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) a legfontosabb, amelyet idén februárban Grúziában rendeznek.
– Hazai versenyekre lehet számítani?
– Ez nagyban függ az időjárástól. A sportiskolás bajnokságokat Hargitafürdőn rendezzük, sífutásban és a biatlonban is. Reméljük, hogy a Hargita Kupát is meg tudjuk tartani, természetesen, ha lesz rá pénz. Tavaly, sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a felnőtt bajnokságok, de idén, a jó hóviszonyoknak köszönhetően, valószínűleg Hargitafürdő lesz a házigazdája ezeknek a versenyeknek is.
– Régi terve Márton Simonnak a hargitafürdői biatlonpálya bővítése, hogy komolyabb nemzetközi versenyekre is pályázhassanak. Van előrelépés ezen a téren?
– Előrelépés van, támogatás is, de a bürokrácia nehezíti a helyzetet. Egy területcserére lenne szükség a Csicsói Közbirtokosság és a csicsói tanács között, ami remélhetőleg megvalósul.
– Mi a helyzet az utánpótlással? Érkeznek tehetséges fiatalok?
– Vannak tehetséges gyerekek, de a folytonosság kényes kérdés. Sokan, amikor végeznek a középiskolával, abbahagyják a biatlont, mert megélhetés után néznek. Ez nem a gazdag gyerekek sportja, ezért mi mindig azt tanácsoljuk nekik, hogy végezzék el az iskolát, menjenek egyetemre. Azonban nagy szükség lenne arra, hogy a sport terén is tudjunk valamilyen jövőt biztosítani számukra.
A Háromszéki Ágyúsok támadóját, Részegh Zsoltot a következő szezonban már nem láthatjuk jégkorongozni. A 25 éves csíkszeredai játékos nehéz szívvel búcsúzik, úgy érzi, sok minden maradt benne, de egészsége érdekében nem halogathatta tovább a döntést.
Lejátszotta első felkészülési mérkőzését a másodosztályra hangoló Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK. A piros-fehérek szombaton a Sellenberki SK ellen hiába alakítottak ki rengeteg helyzetet, csupán egy lesgólig jutottak.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!