Bővíteni szeretnék a hargitafürdői biatlonpályát
Márton több évtizeden át volt a romániai felnőtt női biatlonválogatott vezetőedzője, az ő irányítása alatt érte el a romániai női sílövősport a legjobb eredményeit. Az 1980-as évek közepétől a Csíkszeredai ISK tanára, edzője, hosszú időn át a tanintézmény igazgatója volt. Jelenleg a Román Sí- és Biatlon-szövetség (FRSB) alelnöke, az ISK-nál pedig kisebb korosztályokat edz.
– Nemrég részt vett a Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) szerbiai kongresszusán. Milyen fontos döntések születtek a romániai biatlon szempontjából?
– Románia szempontjából pozitív eredmények születtek, hiszen kaptunk támogatást. Például pályázatok révén lézerfegyvereket kaptunk, de bizonyos anyagi támogatás is jár minden tagországnak. Jelenleg minden ország, még a svédek és a németek is panaszkodnak a gyerekek alacsony létszáma miatt, ez országos szinten a romániai sísportokban is érződik.
– Fontos döntés volt, hogy egykori tanítványa bekerült a Nemzetközi Szövetség egyik vezető testületébe?
– Igen, a belgrádi kongresszuson egykori tanítványomat, Szőcs Emőkét, a Magyar Sí-szövetség északi szakágának vezetőjét beválasztották a Nemzetközi Biatlon-szövetség (IBU) technikai bizottságába. Ez a döntés nemcsak Szőcs szakmai elismerését jelenti, hanem a magyarországi és a romániai biatlonsport számára is fontos lépés. Szőcs Emőke beválasztása egy olyan pozícióba, ahol komoly hatása lehet a sportág jövőjére, kiemelkedően fontos. Szőcs Emőke nemcsak nőként, hanem az első magyar szakemberként vállal szerepet a technikai bizottságban. Ez azért különösen nagy dolog, mert nem akárhogyan került be. Egy svájci jelölttel és más nyugati jelöltekkel versenyzett, és 67%-os szavazattöbbséggel nyert. Ez azt mutatja, hogy nemcsak a volt szocialista országok, hanem a nyugatiak is őt támogatták.
– Mi várható a hazai biatlonsportban ebben a szezonban? Melyek azok a nagy versenyek, amelyekre készülnek?
– Természetesen a világbajnokság, az Európa-bajnokság és a világkupák mindig nagy események. Azonban számunkra az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) a legfontosabb, amelyet idén februárban Grúziában rendeznek.
– Hazai versenyekre lehet számítani?
– Ez nagyban függ az időjárástól. A sportiskolás bajnokságokat Hargitafürdőn rendezzük, sífutásban és a biatlonban is. Reméljük, hogy a Hargita Kupát is meg tudjuk tartani, természetesen, ha lesz rá pénz. Tavaly, sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a felnőtt bajnokságok, de idén, a jó hóviszonyoknak köszönhetően, valószínűleg Hargitafürdő lesz a házigazdája ezeknek a versenyeknek is.
– Régi terve Márton Simonnak a hargitafürdői biatlonpálya bővítése, hogy komolyabb nemzetközi versenyekre is pályázhassanak. Van előrelépés ezen a téren?
– Előrelépés van, támogatás is, de a bürokrácia nehezíti a helyzetet. Egy területcserére lenne szükség a Csicsói Közbirtokosság és a csicsói tanács között, ami remélhetőleg megvalósul.
– Mi a helyzet az utánpótlással? Érkeznek tehetséges fiatalok?
– Vannak tehetséges gyerekek, de a folytonosság kényes kérdés. Sokan, amikor végeznek a középiskolával, abbahagyják a biatlont, mert megélhetés után néznek. Ez nem a gazdag gyerekek sportja, ezért mi mindig azt tanácsoljuk nekik, hogy végezzék el az iskolát, menjenek egyetemre. Azonban nagy szükség lenne arra, hogy a sport terén is tudjunk valamilyen jövőt biztosítani számukra.
Ilyés Róbert: kockáztatnunk kellett, de a csapat jelesre vizsgázott
Rendkívül fontos három pontot szerzett Galacon az FK Csíkszereda, amely 3–2-re győzött az Oțelul ellen a Szuperliga alsóházi rájátszásának nyitányán. Ilyés Róbertet a meccs végén kiállította a játékvezető, a tréner mégis elégedetten értékelt.
Az FK Csíkszereda elhozta a pontokat a galaci katlanból (videóval)
A szezon eddigi legjobb idegenbeli játékával aratott fontos győzelmet az FK Csíkszereda, a labdarúgó Szuperliga alsóházi rájátszásának első fordulójában, szombaton 3–2-re legyőzte a Galaci Oțelult, és nagy lépést tett a bennmaradásért zajló harcban.
Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
