A bizalmi szavazást maga az elnök kezdeményezte, miután többek között a szeptemberben életbe lépett alapszabály-módosítás miatt a tagság részéről számos bírálatot kapott, az elnökség és a MOB-ból kirekesztett szervezetek pedig lemondásra szólították fel.
A közgyűlés bevezetőjeként Kulcsár Krisztián elismerte, hogy kudarcot vallott, mert a tokiói sikerek és a pekingi várakozások helyett az elmúlt hetekben az ő elnöki működéséről szólnak a hírek. Úgy gondolta, az a kulturált megoldás a részéről, ha a bizalmatlansággal kapcsolatban annak a tagságnak a véleményét kéri ki, amely megválasztotta, majd elfogadta a MOB alapszabályának módosítását. Hozzátette: azért nem mondott le önként, mert az a vádak beismerését jelentette volna.
A közgyűlés elfogadta Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) első emberének javaslatát, így levették az elnöki beszámolót a napirendi pontok közül és nem voltak hozzászólások sem. A bizalmatlansági szavazáson a jelenlévők közül 24-en voksoltak arra, hogy a MOB elnöke távozzon, 18-an arra, hogy maradjon, egy szavazat pedig érvénytelen volt.
Kulcsár Krisztián ezután közölte, hogy január 31-ével távozik, így ha az új elnököt február 1-jéig megválasztják, ő ott lehet a pekingi téli olimpián.
Később, a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mit csinálna másképp, azt felelte: nem az irányon változtatna, ugyanakkor hiba volt a részéről megengedni, hogy félreértelmezzék a szándékaikat, és többet beszélgetne a tagokkal arról, hogy igazából mi is történik az olimpiai bizottságnál.
„Túl nagy teret adtam azzal, hogy az átalakulási folyamat útját nem magyaráztuk el, ezzel táptalajt tudtam adni a támadásoknak, aminek ez lett a vége. Egy kis politikai bölcsesség is kellett volna” – fogalmazott. A jövőjéről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem távolodik el a magyar olimpiai családtól, mert továbbra is a tagjának érzi magát.
Az új elnök megválasztási folyamatával kapcsolatban az MTI érdeklődésére Vékássy Bálint főtitkár azt válaszolta, hogy többféle forgatókönyv létezik. Az alapszabály szerint február 15-ig kellene összehívni az elnökválasztó közgyűlést, de a szervezetnek az az érdeke, hogy a pekingi olimpia miatt már február elejére kiírja. A döntés az elnökség kezében van, amely tájékoztatása szerint legközelebb január 12-én fog ülésezni.
A közelgő téli olimpiával kapcsolatban arról számolt be, hogy sikerült megvásárolniuk a jegyeket a magyar csapatnak, ami a járatlemondások miatt nem volt egyszerű feladat. Hozzátette: az amszterdami hosszú várakozás idejére business várót foglaltak a versenyzők számára. „Semmi olyan nehézség nincs, amit nem találunk megoldhatónak, minden rendben lesz” – hangsúlyozta a főtitkár.
Az UEFA fegyelmi bizottságának döntése értelmében zárt kapuk mögött rendezik a Románia–Bosznia-Hercegovina mérkőzést szeptember 28-án a bukaresti Nemzeti Arénában.
Komoly belső feszültségek alakultak ki az FCSB-nél: a csapatkapitány Florin Tănase távozott, Valentin Crețu pedig szintén kikerült a klub terveiből. Mindez az utóbbi bajnoki fordulókban gyenge eredményekkel és korai európai kupabúcsúval párosul.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!