Livignóban nincs hagyományos értelemben vett olimpiai falu, a sportolókat több szállodában helyezték el, ami – Mandel Kata szerint – kifejezetten jót tett a közösségi hangulatnak. „Nagyon jó a hangulat. Mivel nem klasszikus olimpiai faluban lakunk, hanem néhány hotelben elosztva, sokkal családiasabb minden. A versenyhelyszínek egymás mellett vannak, így könnyen meg lehet nézni más sportágakat, szurkolni a világklasszisoknak, majd este együtt vacsorázni. Ez egészen különleges élmény” – fogalmazott a csíkszeredai hódeszkás a Székely Sportnak.
Hozzátette: a sportolók között kölcsönös tisztelet uralkodik. „Mindenki köszön, mosolyog, érezhető az egymás iránti megbecsülés.
A felkészülés feltételei is ideálisak. A havas edzések mellett a száraztréningek is zavartalanul zajlanak, hiszen a csapat szállása jól felszerelt edzőteremmel és spa-részleggel is rendelkezik, ami megkönnyíti a regenerációt.
A szakmai munkáról Kinda Géza vezetőedző számolt be. „Sok a tennivaló, de nagyon jó itt a hangulat, kiváló a hó, jók a pályák.
– nyilatkozta a Székely Sportnak.
Elárulta, hogy az első napokban volt némi feszültség a csapaton belül. Az elején látszott az izgulás, nagy volt a nyomás a lányokon, kicsit meg voltak szeppenve, de ez szépen oldódik. Dolgozunk, haladunk, remélem, péntekre összeáll minden.”
Livignóban egy helyszínen kaptak helyet a snowboard szakágak és a szabadstílusú sízés versenyei is, ami tovább erősíti az „otthonos” olimpiai légkört. „Nagyon szépen meg van csinálva minden, a pályák is kiválóan néznek ki” – tette hozzá Kinda Géza.
A program szerint a férfiak döntőjét február 12-én, a női finálét február 13-án rendezik Livignóban.
Sporttörténelmi pillanatra készül a romániai hódeszkázás: a milánói-cortinai téli olimpia programjában először szerepel romániai csapat ebben a sportágban.
A romániai csapat színeiben a csíkszeredai Mandel Kata és a székelyudvarhelyi Bartalis Henrietta áll rajthoz snowboard crossban.
A két versenyzőt Kinda Géza vezetőedző és Reisz Zoltán kísérte el az olimpiára. Kinda Gézát a romániai snowboard egyik úttörőjeként tartják számon.
Mandel Kata számára különösen emlékezetes olimpiai visszatérés ez: a snowboardos kvalifikált a gangwoni ifjúsági téli olimpia versenyeire is, ám ott az egyik hivatalos edzésen elesett, és kéztörést szenvedett, így nem állhatott rajthoz. Akkoriban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach személyes hangvételű levélben bátorította a fiatal sportolót.
A két snowboardos pályafutása szorosan kötődik az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál versenyeihez.
A 2022-es vuokatti EYOF-on Bartalis Henrietta tizedik helyen végzett slopestyle-ban, míg Mandel Kata a 2023-as Friuli-Venezia Giulia-i EYOF-on negyedik lett snowboard crossban – ez a romániai snowboard eddigi legjobb EYOF-eredménye.
A milánói-cortinai játékokon Mandel Kata további megtiszteltetésben részesült: ő volt Románia egyik zászlóvivője a livignói helyszínen megrendezett nyitóünnepségen, az alpesi síző Alexandru Ștefănescu társaságában.
A magyar hódeszkás indulási jogot szerzett a 2026-os játékokra, miután a snowboard cross mezőnyében két versenyző sérülés miatt visszalépett. Brunner eredetileg két hellyel maradt le a 32 fős olimpiai kvótáról, ám a visszalépések következtében a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalosan is megerősítette: a snowboardos bekerült az indulók közé, így ő lesz a magyar csapat 16. tagja a Milánó-Cortina téli olimpia mezőnyében.
„Vasárnap még versenyem volt, úgyhogy anyáék nem akartak semmit mondani. Miután beértem a célba, akkor tudtam meg, hogy valaki megsérült” – nyilatkozta a MOB médiacsapatának Brunner Blanca.
Egy biztos: készen állok! Ott leszek a rajtnál, és mindent megteszek, ami csak telik tőlem.”
A kvótaszerzés hátteréről Kinda Géza így nyilatkozott: „Blanca úgy jutott indulási joghoz, hogy az első edzőnapon egy kanadai versenyző eltörte a lábát, emiatt egy japán sportoló lépett előrébb a listán. Nem sokkal később azonban sajnálatos módon egy újabb kanadai hódeszkás is megsérült, így Brunner Blanca következett a rangsorban, és ezzel végül megkapta az olimpiai kvótát”.
A snowboard az 1960-as években jelent meg az Egyesült Államokban, a szörfözés, a gördeszkázás és a síelés elemeit ötvözve. A sportág az 1970-es évektől vált tömegessé, kezdetben nem kis ellenállást kiváltva a hagyományos síközpontokban.
Az olimpiai programban először a naganói téli ötkarikás játékokon szerepelt, akkor óriásműlesiklásban és halfpipe-ban.
2002-ben, Salt Lake Cityben megjelent a párhuzamos óriásműlesiklás, 2006-ban, Torinóban a snowboard cross, majd Szocsiban (2014) a slopestyle. A big air 2018-tól, a vegyes csapatverseny pedig 2022-től része az olimpiai műsornak.
A milánói-cortinai olimpián összesen 11 snowboardversenyt rendeznek: öt női, öt férfi egyéni és egy vegyes csapat viadalt.
A snowboardversenyek helyszíne a Livigno Snow Park, amely a téli olimpia egyik kiemelt sportközpontja. A modern létesítményben öt különböző versenyzóna fut össze egy közös célterületbe, így a nézők egyszerre több számot is figyelemmel kísérhetnek.
A snowboard cross pálya 1145 méter hosszú, 154 méteres szintkülönbséggel, döntött kanyarokkal, ugratókkal és hullámokkal. A halfpipe falai meghaladják a hét métert, míg a slopestyle pályán 25 méternél hosszabb ugrások is szerepelnek. A látványosságok csúcsa a több mint 50 méter magas, kivilágított big air ugrató, amely az esti versenyek során is lenyűgöző környezetet biztosít.
A brazil játékmester Anderson Ceara szépségdíjas találataival az FK Csíkszereda már az első félidőben kétgólos előnyre tett szert, majd a szünet után hatékonyan védekezett, így mindhárom pontot otthon tartotta az Aradi UTA ellen.
Látványos brazil megmozdulásokkal és fegyelmezett védekezéssel aratott 2–0-s győzelmet az FK Csíkszereda az Aradi UTA ellen. A lefújást követően a vezetőedzők és a főszereplők is megosztották gondolataikat a mérkőzésről.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!