„Soha nem kerültem el a problémákat, néha magam is meglátogattam őket” – mondta a Het Laatste Nieuws című lapnak adott búcsúinterjúban a belga szakember, aki azt is hozzátette, soha nem a legegyszerűbb utat választotta.
A cikk összegzése alapján a 70 éves trénernek hosszú pályafutása során legalább 26 munkahelye volt, 14 klubnál dolgozott és négy válogatottnál tevékenykedett szövetségi kapitányként, utolsóként éppen a magyarnál.
Leekens legnagyobb edzői sikereit a Club Brugge-nél érte el, amellyel 1990-ben bajnok, 1991-ben kupagyőztes lett, korábban pedig a Cercle Brugge csapatával szintén kupagyőztes volt. A magyar mellett szakvezetője volt az algériai, a belga és a tunéziai nemzeti együttesnek.
2018-ban négy barátságos mérkőzésen irányította a magyar válogatottat,
amely ez idő alatt három hazai vereség mellett (Kazahsztán ellen 2–3, Skócia ellen 0–1, Ausztrália ellen 1–2) egy döntetlent tudott elérni, június 6-án idegenben, a fehéroroszok ellen (1–1), ezért távoznia kellett.
Őt követte a jelenlegi szakvezető, az olasz Marco Rossi. Ezt követően még egy tunéziai és egy iráni klubnál vállalt munkát.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!