Jelen állás szerint zárt kapusak lesznek a mérkőzések, de szinte minden találkozó képernyőre kerül. Székelyföldről egyetlen csapat, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK érdekelt a 2019–2020-as bajnokság és a kupasorozat folytatásában. A háromszékiek az alsóházi rájátszásban, illetve a kupaelődöntőben is pályára lépnek, ahol sűrű program vár rájuk, augusztus elejéig háromnaponként lesz meccsük.
Amennyiben bejutnak a kupadöntőbe, akkor Leo Grozavu és Ilyés Róbert edzők tanítványainak 50 nap alatt 15 mérkőzésen kell pályára lépniük. A kupasorozat elődöntőit június 24-én és július 8-án rendezik, a döntőt pedig július 22-én. A kupáért a Sepsi OSK mellett az FCSB, a Bukaresti Dinamo és a Jászvásári Poli van még harcban.
A bajnokság hátramaradt fordulóinak tervezett időpontjai: június 13., 17., 20. és 27., július 1., 4., 11., 14., 18., 25. és 29., illetve augusztus 1.
A hátramaradt bajnoki és kupameccseken a csapatok mérkőzésenként öt cserejátékost küldhetnek a pályára, de csak háromszor szakíthatják meg a játékot csere miatt (a félidők közti szünetet nem beleszámítva). A bírói lapra együttesenként húsz játékost lehet felírni.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!