A berlini klub vasárnap jelentette be, hogy a 45 éves, korábbi magyar szövetségi kapitány folytathatja munkáját a felnőtt csapat kispadján.
„Együtt megyünk a következő szezonnak, amelynek kapcsán csak azt ígérhetem, hogy a szorgalmat, a munkát továbbra is beletesszük, és megpróbálunk egy igazán jó évet produkálni” – nyilatkozta a szakember.
Dárdai játékosként klubcsúcsot jelentő 297 mérkőzésen szerepelt a berlini együttesben, edzőként pedig első regnálása során 2015 és 2019 között 172 meccsen ült a kispadon, első szerepvállalásakor bennmaradt a csapattal az élvonalban, majd európai kupaindulást jelentő helyen végzett.
A magyar tréner januárban lett újra a gárda vezetőedzője, miután menesztették Bruno Labbadiát. Dárdainak bent kellett tartania az élvonalban a Herthát, amelyet meg is tett. Visszatérésekor még arról szóltak a hírek, hogy 2022-ig szóló szerződést írt alá, azonban a bennmaradás kiharcolását követően Dárdai elmondta: ez csak „pszichológia” volt annak érdekében, hogy a játékosok bízzanak benne, valójában csak fél évre kérték fel a feladatra.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!