A sportlap szerint a kényszerpihenő hossza azon múlik, hogy az illetékes fegyelmi testület mennyire súlyosnak ítéli meg a Barca-sztár cselekedetét, aki a katalánok 3–2-es vereségével záruló döntő hosszabbításának legvégén, a 121. percben tarkón ütötte az Athletic Bilbao játékosát, Asier Villalibrét.
Enyhébb, 2–4 meccsre szóló büntetés az újság szerint azért születhet, mert a 33 éves Messi a Barcelona első csapatának tagjaként most, pályafutásának 753. mérkőzésén kapott először piros lapot. Előzőleg, még a katalánok korosztályos csapatában játszva, 2005. február 27-én, a Pena Sport de Tafalla elleni fellépésén jutott a kiállítás sorsára – emlékeztetetett az AS.
Magyar vonatkozású érdekesség, ugyancsak 2005-ből: Messi Budapesten, a Puskás Ferenc Stadionban mutatkozott be az argentin válogatottban, de augusztus 17-i debütálása igen rövidre sikeredett. Miután a barátságos találkozón a 63. percben pályára lépett, alig két perc múlva távozott is onnan: az újonc az őt mezénél fogva ráncigáló Vanczák Vilmosnak könyökkel visszaütött, mozdulatát pedig a bíró kiállítással büntette.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!