Miután az UEFA kedden bejelentette az Európa-bajnokság jövő nyárra halasztását, Răzvan Burleanu, a Román Labdarúgó-szövetség elnöke videotájékoztatójában úgy fogalmazott, az eredetileg március 31-ig felfüggesztett bajnokságok, a szükségállapot végéig, azaz április 16-ig biztosan szünetelnek.
Az Agerpres hírügynökségnek Emilian Hulubei, a labdarúgók szakszervezetének elnöke a következőket nyilatkozta:
– nyilatkozta Hulubei, aki hozzátette, a felsőházi rájátszást az európai szövetség kérésének megfelelően június végéig befejeznék, míg az alsóházban az utolsó négy forduló júliusra maradna.
A koronavírus-járvány kiszámíthatatlansága miatt kidolgoztak egy másik forgatókönyvet is. Eszerint az első osztályú bajnokság csak június 13-án folytatódna, a rájátszásban eltörölnék az oda-visszavágókat, így csak egyszer találkoznának a csapatok. A tervek szerint a másodosztályban is rájátszást vezetnének be: az első nyolc együttes a felsőházba, a többi tíz az alsóházba kerülne, a csapatok egyszer játszanának egymással. Hasonló az elképzelés a harmadosztály esetében is, de hivatalos döntés csak későbbre várható.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
A Svédország elleni vereséget követően hivatalossá vált, hogy a román labdarúgó-válogatott a harmadik kalapból várja a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását. A magyarok egyelőre a 2-esben vannak.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!