A döntést a visszalépésről a tokiói olimpia és paralimpia után részben gazdasági okok, részben pedig a koronavírus-járvány jelentette gondok miatt hozta meg Japán.
A klub-vb iránt a két arab ország előtt a Dél-Afrikai Köztársaság és Brazília is jelezte érdeklődését, amely azonban utóbbi esetében időközben elhalt - írta az insidethegames.biz. Katar ugyanakkor szívesen duplázna, vagyis a jövő évi, novemberi-decemberi vb előtt kész otthont adni a klubcsapatok világbajnokságának is, amelynek 2019-ben és 2020-ban már házigazdája volt. Az Egyesült Arab Emírségek 2017-ben és 2018-ban látta vendégül a torna szereplőit.
A klub-vb-n hét csapat küzd meg egymással: Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia kontinenstornáinak győztesei, valamint a rendező ország nemzeti bajnoka mérkőznek meg minden év végén a nemzetközi futballban nem túl nagy presztízsű trófeáért. A FIFA tervei szerint már 2021-től 24 csapatos lett volna a torna, de az újítást a világjárvány miatt elhalasztották.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!