Kicsavarja a Szuperliga a futballistákat
A 2024–2025-ös labdarúgó Szuperliga idénye július 12-én rajtolt el, az első fele december 23-án zárult. A bajnokság ezen a hétvégén, január 17-én folytatódik, a rájátszás pedig május 25-én ér véget. Ez összesen majdnem 10 hónapos időszak, ezalatt a rájátszás felsőházában szereplő csapatok nem kevesebb, mint 40 mérkőzést játszanak.
Ezzel a román élvonal a legzsúfoltabb bajnokságok egyike.
Az európai kupák koefficiensei alapján összeállított rangsor első 30 országa közül, ha kivesszük a legnagyobbakat (Anglia, Spanyolország, Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia és Portugália), valamint Oroszországot, egyetlen bajnokságban sem rendeznek annyi találkozót, mint a Szuperligában.
Csupán Belgium rendelkezik a román bajnoksággal megegyező mérkőzésszámmal. Nem csoda, épp a belga modell volt az, amelyet Románia majdnem tíz éve, a 2015–2016-as szezonban átvett.
Ekkor a klasszikus bajnoki rendszerről áttértek a rájátszásos formátumra. Igen ám, de akkor a pontvadászatban csak 14 csapat szerepelt, és a rájátszásban összesen 36 mérkőzést játszottak. Most ez a szám több mint 10 százalékkal nőtt.
Más országok kevésbé zsúfolt rendszere
Csehországban, amely az elmúlt években remek eredményeket ért el az európai kupákban, és jelenleg a koefficiens-rangsor top 10 országa között van, 5 fordulóval kevesebb mérkőzéssel jutnak el a legvégéig, mint a román bajnokságban.
Ausztriában az élvonal labdarúgói a Szuperligához képest 20 százalékkal kevesebb mérkőzésen lépnek pályára egy idényben.
Görögország is módosította a bajnoki rendszerét, így most legfeljebb 32 fordulót rendeznek egy évadban.
Norvégiában mindössze 30 fordulót játszanak le.
Vannak előnyei a rájátszásos rendszernek
Növelte a bajnokság iránti érdeklődést és vonzerőt. A televíziós közvetítési jogok értéke jelentősen emelkedett.
Ahogy megnőtt a nézők száma is a lelátókon.
Azonban a csapatok számának növelésével és a mérkőzésszám emelésével a játékosok terhelése jelentősen nőtt. Az elmúlt időszakban az olyan sikerek, mint a román fociválogatott kvalifikációja és az FCSB vagy a Kolozsvári CFR európai csoportkörökbe jutása, még inkább zsúfolttá tették a programot.
Az FCSB egyes játékosai, akik részt vettek az Európa-bajnokságon, 2024. július 4. és december 23. között 39 hivatalos mérkőzést játszottak.
Az új szezon első hónapjaiban további, legalább 23 mérkőzés vár rájuk, ami összesen 62 találkozót jelent.
Összehasonlításképpen: a Real Madrid, ha eléri a Spanyol Szuperkupa, a Király Kupa és a Bajnokok Ligája döntőjét, szintén 62 mérkőzést játszik.
Milyen megoldások lehetnek?
Csak 4 csapatos felsőházi rájátszás
A bajnokság maradna 16 csapatos, de a rájátszásban csak az első 4 csapat szerepelne.
Az 5-8. helyezettek külön mini rájátszást játszanának, ahol a győztes megküzdene a 3. vagy 4. helyezettel az utolsó európai kupahelyért.
Az alsóházi rájátszásban (play-out) az utolsó 8 csapat csak egyszer találkozna egymással.
Ez összesen 292 mérkőzést jelentene, 23-al kevesebbet, mint jelenleg.
Egykörös rájátszás
A 16 csapatos bajnokság normál, 30 fordulós oda-visszavágóval, alapszakasszal kezdődne.
A rájátszásban a legjobb 6 csapat továbbra is szerepelne, de csak egyszer játszanának egymás ellen, nem oda-vissza alapon. A 5-8. helyezettek mini tornát játszanának, az alsó 6 csapat pedig csak egy kört játszana.
Ez a rendszer 39 mérkőzéssel kevesebbet eredményezne, mint a jelenlegi.
Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Corbu teljesítményét méltatja az olasz sportsajtó miután a Fradi legyőzte AC Milant
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
