Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szerdán közölte azt a tizennyolc játékvezetőt és csapatát, amelyek dirigálnak majd a június 11. és július 11. között megrendezendő kontinenstornán.
Az aradi származású Ovidiu Hațegan a 2016-os viadal után immár a második Eb-jén bíráskodhat, segítői Sebastian Gheorghe és Radu Ghinguleac lesznek. A nagykárolyi Kovács István először vesz részt a kontinenstornán, a partjelzői feladatokat Vasile Marinescu és Ovidiu Artene látják el.
Románia azon kevés országok közé tartozik – Anglia, Spanyolország, Németország és Hollandia mellett – amelyek két játékvezetői csapatot küldenek az Eb-re.
Érdekesség, hogy tapasztalatcsere céljából egy argentin játékvezető, Fernando Rapallini is vezet majd mérkőzéseket az Európa-bajnokságon, valamint a kontinenstornák történetében először egy női bíró, a francia Stéphanie Frappart is szerephez jut negyedik játékvezetőként.
Az Eb-n érdekelt összes játékvezető május 10. és 13. között közös felkészítőn vesz részt Isztambulban, ahol az edzőtáboruk is lesz a negyeddöntők befejezéséig, majd a torna utolsó három mérkőzésére feladatot kapó bírók Londonba költöznek át.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!