Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szerdán közölte azt a tizennyolc játékvezetőt és csapatát, amelyek dirigálnak majd a június 11. és július 11. között megrendezendő kontinenstornán.
Az aradi származású Ovidiu Hațegan a 2016-os viadal után immár a második Eb-jén bíráskodhat, segítői Sebastian Gheorghe és Radu Ghinguleac lesznek. A nagykárolyi Kovács István először vesz részt a kontinenstornán, a partjelzői feladatokat Vasile Marinescu és Ovidiu Artene látják el.
Románia azon kevés országok közé tartozik – Anglia, Spanyolország, Németország és Hollandia mellett – amelyek két játékvezetői csapatot küldenek az Eb-re.
Érdekesség, hogy tapasztalatcsere céljából egy argentin játékvezető, Fernando Rapallini is vezet majd mérkőzéseket az Európa-bajnokságon, valamint a kontinenstornák történetében először egy női bíró, a francia Stéphanie Frappart is szerephez jut negyedik játékvezetőként.
Az Eb-n érdekelt összes játékvezető május 10. és 13. között közös felkészítőn vesz részt Isztambulban, ahol az edzőtáboruk is lesz a negyeddöntők befejezéséig, majd a torna utolsó három mérkőzésére feladatot kapó bírók Londonba költöznek át.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalosan engedélyezte David Creța számára a válogatottváltást, így a TSG Hoffenheim 18 éves támadója ezentúl a román labdarúgó-válogatottban szerepelhet.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!