Eldőlt, hogy hol nézzük magyarul a következő két focivébét
A megállapodás értelmében Magyarországon 2026-ban és 2030-ban is kizárólag a közmédia különböző felületei közvetítik majd a legnagyobb futballtornát – áll az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által szerkesztőségünkbe küldött közleményben.
– nyilatkozta Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.
„Most már csak azért szorítunk, hogy a magyar válogatott is részt vegyen a tornán, ebből a szempontból kulcsfontosságúak lesznek a novemberi Nemzetek Ligája-mérkőzések, valamint a jövő évi selejtezők, amiket szintén kizárólag a közmédia felületein láthatnak majd élőben Magyarországon, ahogy nálunk minden esetben, természetesen előfizetési díj nélkül” – tette hozzá.
Új rendszer, több izgalom és érzelem
Alig másfél év múlva az egész világot lázban tartja majd az első 48 csapatos torna,
amin az eddigi 64 helyett 104 mérkőzést rendeznek majd, köztük harminckettőt az egyenes kieséses szakaszban,
ez pedig minden továbbinál több izgalmat ígér. A 2026-os világbajnokságot június 11. és július 19. között rendezik Észak-Amerikában, pontosabban Kanadában, Mexikóban és az Egyesült Államokban, összesen 16 városban, a futball révén egyesítve a világot, és létrehozva a sporttörténelem leglenyűgözőbb sporteseményét.
Eközben a 2030-as világbajnokság a torna századik évfordulója lesz, amelyet Marokkó, Portugália és Spanyolország rendez. A FIFA Tanácsa egyhangúlag beleegyezett abba is, hogy egyedülálló centenáriumi ünnepséget rendezzenek Uruguay fővárosában, Montevideóban, ahol 1930-ban először rendezték meg a FIFA labdarúgó-világbajnokságot. Emellett három vb-mérkőzést is tartanak majd Uruguayban, Argentínában és Paraguayban. Sikeres pályázati eljárás esetén a végső döntést a FIFA kongresszusa hozza meg 2024 decemberében.
Világbajnokság a közmédia felületén
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság nemcsak a mérkőzések és a csapatok számát tekintve jelent új szintet, hanem a torna közszolgálati média általi tudósításának szerkezetében is. A mérkőzéseket az M4 Sport, míg a párhuzamosan futó meccseket az M4 Sport+ közvetíti. Emellett a nyáron indult Nemzeti Sportrádió is kiterjedt tudósítást nyújt a tornáról, minden mérkőzésnapon élő közvetítéssel és elemzéssel. A mérkőzések és az összefoglalók a közszolgálati média digitális platformjain is elérhetőek lesznek, csakúgy, mint az összes megnyitóünnepség, várhatóan minden országnak lesz sajátja.
Romániában lekerül a közmédia műsoráról a focivébé, hiszen a 2026-os és a 2030-as tornát is az Antena fogja közvetíteni.
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Magyarellenes hangulatban csak kapufáig jutott a Sepsi OSK (videóval)
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
