Egy nap, három reptér: megérkezett Antalyába az FK Csíkszereda
„Ki szabta meg az indulás idejét?” – kérdezte gyanúsan vasárnap hajnali 3.55-kor az FK Csíkszeredát immár jó ideje szállító buszvállalat sofőrje, érzékeltetve, hogy a mínusz nyolc fokos – és ködös – Csíkból csak úgy lehet eljutni reggel fél kilencre a bukaresti Henri Coandă Nemzetközi Repülőtérre (Otopeni), ha útközben sehol nem áll meg az autóbusz. Hiábavalónak bizonyult az aggódás, a csapat időben megérkezett a reptérre, időközben még egy nyolc perces szünetre is futotta.
A legnagyobb romániai reptéren várakozva régi ismerősként köszöntötte az ugyancsak Antalyába tartó, a bajnokságban épp a székely csapat előtt telelő Metaloglobus Bukarest gárdáját az FK edzői stábja. Ez a példa is azt mutatja, hogy ami néhány esztendővel ezelőtt mindössze a legnagyobb és leggazdagabb csapatoknak adatott meg, az ma már többeknek elérhető:
ha van rá igény és nyilván pénz, a román másodosztály alakulatai is elutazhatnak a pontvadászat folytatása előtt legalább tíz napra olyan helyszínre, ahol az edzés nem a havas és jeges pálya takarításával kezdődik.
Bukarestből kevesebb mint másfél órás úttal jutottunk el a kisebbik isztambuli reptérre, amely minden szegletében visszaadja azt, hogy a koronavírus-járvány korántsem múlt el: az immár közel húszmilliós megaváros kisebbik reptere, a Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér meglepően csendes; nincs tumultus, kevés az érkező és távozó nemzetközi járat, a kávézók gyakorlatilag üresek, a kiszolgáló személyzet pedig kedvetlen. „Itt, kérlek szépen, két évvel ezelőtt annyian voltunk, mint a heringek” – érzékelteti a változást a csíki csapat egyik tagja.
A Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér egyébként Isztambul ázsiai oldalán van, és éveken át osztozott a megapolisz forgalmán a nagyobbik, Atatürk repülőtérrel. Igen ám, de a két repülőtér sem volt elég arra, hogy ellássa az egyre csak növekvő utasforgalmat, ezért két esztendővel ezelőtt Isztambuli repülőtér néven új – és grandiózus – repülőteret építettek a törökök, amire szép lassan átterelték az Atatürk forgalmát; utóbbit pedig bezárták. Mivel három órát kellett várni Isztambulban az antalyai csatlakozásra, ezért férhetett bele ez a kis reptéri kanyar.
Az FK Csíkszereda vasárnap délután, helyi idő szerint 16 órára érkezett meg a török riviérára; oda, ahol ezen a héten elkezdi a kéthetes edzőtáborozását.
Első felkészülési meccsét szerdára tervezi a piros-fekete alakulat, az ellenfél a szerbiai elsőosztályú bajnokság nyolcadik helyezettje, a Topolyai SC lesz.
Kozán István, Antalya
Megütötték a kiállított játékost Agyagfalván, kizártak egy csapatot a Hargita megyei focibajnokságból
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Magyarellenes hangulatban csak kapufáig jutott a Sepsi OSK (videóval)
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
