A 73-szoros válogatott Szalai először 2010 és 2013 között játszott Mainzban, ahova 2019-ben tért vissza. Eddig összesen 132 tétmérkőzésen 27 gólt szerzett és 14 gólpasszt adott.
Christian Heidel sportigazgató úgy fogalmazott, hogy a magyar középcsatár fontos tagja a csapatnak, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a Mainz kiemelkedő második félévet produkált a Bundesliga legutóbbi idényében, és sikerült bennmaradnia.
Hozzátette, a pályán harcos mentalitás jellemzi, ezért minden védő számára nehéz ellenfél, az öltözőben viszont remek közösségi ember, aki segíti a fiatal játékosok beilleszkedését.
A részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon szereplő Szalai Ádám felidézte, hogy az előző szezonban szinte lehetetlen helyzetbe kerültek, de a kemény munka meghozta gyümölcsét, és a hihetetlen második félévüknek köszönhetően megőrizték élvonalbeli tagságukat.
Szalai szeretne hozzájárulni, hogy a következő idényben a szurkolók már az első mérkőzéstől örömüket leljék a teljesítményükben.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!