A mindig tanulni, fejlődni vágyó, szakemberként az edzésmódszerek iránt folyamatosan érdeklődő Bajkó Barnának több súlyos sérülés gátolta labdarúgói pályafutását, azonban soha nem adta fel a harcot: mindig fel tudott állni és vissza tudott térni a pályára.
Csíkszeredában nevelkedett, Major Ágoston volt az első edzője. Karrierje során csak erdélyi csapatokban játszott. Megfordult a Székelyudvarhelyi Budvár, a második ligás Négyfalusi Precizia, a Szovátai Medvetó, az első ligás Besztercei Gloria, a Szászrégeni Lendület, a másodosztályú Brassói Forex és Dévai Maros, illetve a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK és az FK Csíkszereda csapataiban.
Az FK Csíkszereda január közepén Hargitafürdőn edzőtáborozik, ott kérdeztük Bajkó Barnát.
– Pár napja edzőtáborban vannak. Melyek az első benyomások, hogyan látja, hogyan zajlik a munka?
– Először is boldog új évet kívánok mindenkinek: sportszerető embereknek, szurkolóknak, támogatóknak, mindenkinek egyaránt! Úgy látom, hogy a hely, ahol vagyunk, méltó ahhoz a helyezéshez, amelyet jelenleg elfoglalunk a tabellán. Gyönyörű környezetben, nyugodt légkörben tudunk készülni, ami lehetővé teszi a minőségi munkát. Ez az időszak nem könnyű, hiszen ha a bajnokság során panaszkodnak a játékosok a szerda–szombati meccsekre vagy az utazásokra, most mindenki inkább elcserélné ezt arra.
– Gazdag, hosszú pályafutás van Bajkó Barna mögött. Részt vett már hasonló edzőtáborokban?
– Igen, elmondhatom, hogy voltam már nehezebb edzőtáborokban is. Minden korszaknak megvan a maga sajátossága, akár a fizikai felkészülés, akár a futball minősége vagy taktikája terén. A futball folyamatosan változik, és nekünk is lépést kell tartanunk a korral és a technológiával. Ahogy minden fejlődik, úgy nekünk is alkalmazkodnunk kell.
– Mostanában úgy tűnik, hogy a romániai csapatok kevésbé választják a hegyi, havas felkészüléseket. Mit gondol erről?
– Egyelőre még nem jutottunk el oda, hogy robotokként mozogjunk vagy játsszunk a pályán és remélem, ez az időszak sosem fog bekövetkezni. Azonban az alapokat – a fizikai felkészültséget, az erőnlétet, az aerob kapacitás fejlesztését – nem lehet kihagyni. Ez az időszak erre van, és ebben a játékosnak is partnernek kell lennie.
Ha a közelmúltból hozok példát, mondjuk a Dorinel Munteanu felkészülési stílusát, az eredményesnek bizonyult, de ehhez a csapategység és a játékosok hozzáállása is kellett. Ha nem fogadják el az edző filozófiáját, abból problémák születhetnek, amelyek kihatnak a csapat teljesítményére és az eredményekre. Hál'istennek, a mi játékosaink megértették a célt, és beálltak a sorba. Ezt tükrözi az a munka és eredmény is, amit nyártól télig elértünk, illetve az, ahol jelenleg állunk a tabellán.
– Bajkó Barna is végigfutotta az edzéseket. Ezzel jó példát mutat.
– Igen, igyekszem én is végigfutni az edzéseket, és felkészülni a bajnoki rajtra, akár az ötödik ligában (ha ideje engedi, Bajkó Barna a 5. ligás Tusnádi Piliske csapatát erősíti – szerk. megj.). Főleg a fiataloknak üzenetértékű, hogy próbálunk példát mutatni.
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!