Ezen részt vett Tamás Zoltán, a Hargita Megyei Labdarúgó Egyesület (HMLE) elnöke is. Őt kérdeztük.
– Melyek a legfontosabb döntések, határozatok, mikor állhat vissza teljes kerékvágásba a romániai fociélet?
– Konkrét döntések, konkrét határozatok nem születtek, viszont sok kérdés tisztázódott, de sok továbbra is tisztázatlan maradt. Elvi döntések születtek, de természetesen minden attól függ, hogy meg tudják-e majd hozni a kéthetenként elképzelt lazítási határozatokat. Ionuț Stroe sportminiszter pár nappal korábban ismertette elképzeléseit a szabadtéri edzések elkezdésével kapcsolatban, ezek nagy része, a tesztek és az egészségügyi óvintézkedések valószínűleg érvényben is maradnak, viszont Răzvan Burleanu FRF-elnök szerint a karantént másképp fogják meghatározni. A maratoni gyűlés végén, az én értelmezésem szerint
– Be szeretnék fejezni minden szinten a bajnokságokat? Lesznek feljutók, kiesők?
– Minden bajnokság esetében a szakszövetség azt szeretné, hogy a pályán dőljenek el a dolgok. Az FRF mind a három országos liga, mind pedig a megyei pontvadászatok esetében bármilyen döntésnél négy szempont szerint fog dönteni: a játékosok és a mérkőzéseken részt vevő személyzet egészsége, biztonsága; a csapatok pénzügyi helyzete; a legkisebb igazságtalanság elvének az érvényesítése; speciális helyzetek figyelembe vétele. Az első két liga esetében a legtöbb megye képviselője egyetértett azzal, hogy legyenek feljutók és kiesők, viszont kérdéses, hogy lesz-e időpont az összes hátramaradt forduló lebonyolítására vagy más, kevesebb mérkőzéses rendszert kell alkalmazni. Speciális helyzet a 3. Liga, ahol sok csapat jelezte,
– Mi a helyzet a megyei és körzeti bajnokságokkal?
– A szakszövetség a megyei labdarúgó egyesületek vezetőségeire bízta a döntést, viszont az FRF azt szeretné, ha minden megyének lenne bajnoka, és ezek a csapatok részt vennének a harmadosztályba kiírt selejtezőkön. Elvben abban egyeztünk meg, hogy július végéig kell megyei bajnokot hirdetni, az osztályozókra pedig augusztus elején kerülne sor. Az osztályozók nem az eddigi elképzelés szerint lennének, és nem 21 csapat jutna fel, hanem csak 14. Háromcsapatos csoportokat alkotnának, ezek semleges pályán mérkőznének meg, és a csoportelsők ősztől a harmadosztályban folytathatnák. Hargita megyében a 4. ligás bajnokság két csoportban zajlik, a keletiben a Gyergyói VSK, a nyugatiban pedig az Udvarhelyi Sporting áll az élen. Azt kéri a szakszövetség, így mi is ahhoz igazodunk, hogy a megyei bajnokság döntőjét csak olyan csapatok vívják, amelyeknek megvan a szakminisztérium által kiállított sportigazolványuk (CIS, Certificat de Identitate Sportivă).
– Volt a felsoroltak mellett Hargita megye képviselőjének más kérdése a szakszövetség vezetősége fele?
– Rákérdeztem arra, hogy a gyermek és ifjúsági, az utánpótláscsapatok mikor folytathatják felkészüléseiket. A válasz az volt, hogy valószínűleg lesz erre is egy rendelet, várhatóan június elsejétől kezdhetik majd újra a felkészülést az ificsapatok. Kivételt természetesen az U19-es Elit Liga képez, ahol a már korábban hangsúlyozták, hogy be kell fejezni a bajnokságot. A többi utánpótlás-bajnokságot törölték, ősztől újakat kezdenek.
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!