Egyik eseményre sem volt másik pályázó, a FIFA-kongresszus tagjai online, közfelkiáltással szavazták meg a rendezőket.
A 2030-as férfi futball-vb-re összesen hat országban kerül sor, mivel egy-egy meccsnek Uruguay, Argentína és Paraguay is otthont ad, ünnepelve a vb százéves jubileumát. Az első vb-nek 1930-ban Uruguay adott otthont.
Spanyolország 1982 után másodszor lesz házigazda, míg Marokkó a Dél-afrikai Köztársaság (2010) után a második afrikai ország, amelyben világbajnokságot rendeznek. Gianni Infantino FIFA-elnök beszédében az egység üzenetéről beszélt, amelyet egy olyan világnak küldenek, ahol az az érzése az embereknek, hogy nincs többé összefogás.
„Most történelmet akarunk írni, egyesíteni akarjuk a világot a futballal, a futballon keresztül” – fogalmazott.
Egyelőre bizonytalan, hogy 2034-ben pontosan mikor rendezik meg a tornát. A szomszédos Katarhoz hasonlóan, amely 2022 végén volt házigazda, a június-júliusi időszakban nagy a forróság Szaúd-Arábiában. A késő őszi rendezés a klubidényt zavarná meg, míg 2034 februárjában téli olimpia lesz.
A következő, 2026-os világbajnokságot az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közösen rendezi.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!