A 3x3-as kosárlabda a nyári olimpiák programjába is bekerült, a szabályok sokban hasonlítanak a két palánkra játszott klasszikus kosárlabdához (lépéshiba, kétszer indulás stb.), de rengeteg sajátossága is van a szakágnak.
A mérkőzéseket egy palánkra játsszák, nevéből adódóan három a három ellen, a csapatok létszáma 3+1 fő. Az a csapat nyer, amely hamarabb eléri a 21 pontot vagy 10 perc után több pontot ér el. Döntetlen állásnál az a csapat nyer, amely a hosszabbításban hamarabb elér 2 pontot. Minden dobás 1 pontot ér, a 3 pontos vonalon kívülről értékesített dobás 2 pontot. Lepattanó vagy szerzett labda után ki kell vinni vagy passzolni a labdát a 3 pontos vonalon túlra. Az időmérés a kapott kosár után sem áll meg, a 12 másodperces támadóidő azonnal újraindul, a labdát ebben az esetben is ki kell juttatni a hárompontos vonalon kívülre. Mindkét csapatnak egy időkérésre van lehetősége.
A Márton Áron és Segítő Mária gimnáziumok mögötti szabadtéri kosárlabdapályán rendezendő esemény alatt – szakképzett pedagógus felügyelete mellett – lesz gyereksarok is, ahol már akár 3 éves kortól kipróbálható ez a szép sportág. Bővebb információk az esemény Facebook-oldalán találhatók.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!