A folyatással kapcsolatban több forgatókönyv létezik, a szövetség szeretné, ha a pályán fejeződnének be a 2019–2020-as szezon küzdelmei. A tervek szerint leghamarabb június 5-én folytatódhatnak a küzdelmek, kérdés, miként ütemezik be a mérkőzéseket – ez természetesen attól is függ, mikor ér véget a szükségállapot. A női bajnokságban, a Virágok Ligájában még hét forduló van hátra, a Román Kupában pedig két negyeddöntő, az elődöntők és a döntő, illetve pár elhalasztott mérkőzés. A Bölények Ligájában az alapszakaszból három forduló maradt hátra, majd következik a play-off és a play-out, illetve a Román Kupa elődöntői.
A másodosztályban még öt forduló maradt az alapszakaszból, a további ütemterv szerint az elődöntőtornákat június 12–14. között, a döntő tornát június 19–21. között, míg a feljutásról döntő tornát június 27–29. között rendeznék.
A férfi másodosztály C csoportját toronymagasan vezeti a Székelyudvarhelyi Szejke SK, előnye 15 pont a második helyezett Kolozsvári U-val szemben, helye pedig biztos az elődöntőtornán.
„Nem lehet tudni, hogy milyen döntést hoznak. Jelen helyzetben nem tudom megmondani, mi lenne a legjobb, hiszen a felnőtt csapat játékosai a februári fizetésüket sem kapták még meg. A vezetőség folyamatosan dolgozik a problémák megoldásán, ám egyelőre ez ügyben nincsen előrelépés. Hogy ha ilyen nehézségek vannak, amelyek a koronavírus-járvány előtti időszakban már megvoltak, akkor tényleg nem lehet tudni, milyen lesz a folytatás.
A szükségállapot végéig felfüggesztették a játékosok szerződését, kényszerszabadságon vannak. Az utánpótláscsapatok és a felnőtt együttes edzői pedig fizetés nélküli szabadságra mentek. Ezt közösen fel kellett vállaljuk, hogy a klub ne kerüljön gazdaságilag még nehezebb helyzetbe. Most több a kérdés, mint a válasz. Nem lehet tudni, miként folytatódnak a bajnokságok, ha igen, akkor hogyan fejeződnek be.
– mondta Sipos Lóránt, a Szejke SK edzője.
A fizetések elmaradását a klub igazgatója, Ilyés Szabolcs is megerősítette, ám mindenkit biztosított arról, hogy jelenleg is azon dolgoznak, hogy tudják kiadni a pénzt. „A krízishelyzet miatt nem tudtunk megállapodni a támogatóinkkal, ám most is folyamatosan tárgyalunk velük, hogy pótoljuk az elmaradásainkat. Az volt a célunk, hogy a vészállapot ideje alatt ne legyenek kiadásaink, ezt sikerült is elérni, hiszen a játékosok kényszerszabadságon vannak, míg a 11 alkalmazottunkat, akik másodállású tevékenységet végeztek nálunk, szabadságra küldtük május 31-ig. Amint változik a helyzet, akkor aszerint fogunk cselekedni” – nyilatkozta az igazgató.
A Szejke SK vezetősége is várja a szövetség döntését. „Az egyik sportújság felmérést készített az első osztályos klubok között, és nagy arányuk amellett voksolt, hogy ne legyen kieső, de feljutó igen, így bővíthetnék az élvonal csapatlétszámát.
A megszűnés nem fenyegeti a csapatot, hiszen a magyar szövetségtől biztosítékot kaptunk arra, hogy közösen folytatódik majd a projektünk. A gazdasági helyzet dönti el, hogy milyen erősségű lesz ősztől a felnőtt csapat” – zárta a beszélgetést Ilyés.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!