A Fidesz frakcióvezetője újságírói kérdésre elárulta: kiváló jelöltnek tartja a korábbi 229-szeres válogatott Ilyés Ferencet, és bízik benne, hogy mindenki támogatja – írja a Nemzeti Sport.
A székelyudvarhelyi születésű 41 éves egykori balátlövő pályafutása során megfordult Szegeden, Makón. Veszprémben és Tatabányán, valamint légióskodott a német Lemgónál és a lengyel Wisla Plocknál is.
A kétszeres Magyar Kupa-győztes, háromszoros magyar bajnok, a Kupagyőztesek Európa-kupájában és az EHF-kupában is aranyérmet szerző Ilyés válogatott színekben a 2004-es athéni és a 2012-es londoni olimpián is negyedik helyig jutott a nemzeti csapattal.
A Magyar Arany Érdemkereszttel 2012-ben kitüntetett kézilabdázó 2021-ben, Tatabányáról vonult vissza, azóta a csapat klubmenedzsereként és a Magyar Kézilabda-szövetségben a határon túli magyar kézilabdáért felelős elnöki megbízottként dolgozik, illetve az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedik.
Kocsis Máté 2015 óta irányítja a Magyar Kézilabda-szövetséget, ám az NSO-nak adott januári interjújában ismertette, nem tervez indulni a tavaszi tisztújításon.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!