Elöljáróban annyit: a helyzet nem rózsás. A csapat tagjai csütörtökön kapták meg februári fizetésüket, vagyis úgy nyerték meg a másodosztályt, hogy akkor még kéthavi bérükkel tartozott nekik a klub. Semmilyen sportágban, így a kézilabdában sem kis ugrás a második vonalból az élvonalba kerülni. Jó példa erre, hogy a tavaly feljutott három együttes közül kettő szinte biztosan kiesik a Bölények Ligájából.
Győri István, a Szejke SK ügyvezetője megkeresésünkre felvázolta, mekkora is ez a lépés. „Számításaim szerint az élvonalbeli szerepléshez a klub idei költségvetését a háromszorosára kellene felduzzasztani. Figyelembe véve, hogy Székelyudvarhely városának mekkora a költségvetése, mennyi jut a sportra, illetve hogy a helyi cégek mennyivel tudnak beszállni, jelentős erőfeszítést igényel, hogy az első osztályhoz illő anyagi hátteret előteremtsük” – fejtette ki.
„Mindenkinek meg kell köszönnünk azt, amit eddig nyújtott, mind a városnak, mind pedig a vállalkozóknak, akik mellettünk voltak az elmúlt években, és lehetőségeik szerint támogattak a pandémia idején is.
Ahhoz, hogy fellépjünk a Bölények Ligájába, egy országos vagy egy multinacionális cég, nagy befektetés szükséges” – tette hozzá.
Ugyanakkor több kézilabdázónak az idény végén lejár a szerződése a Szejke SK-val, így azt meg kellene újítani, ehhez pedig az elmaradt fizetést kézhez kellene kapniuk. „Fontos lenne, hogy tisztázódjon az anyagi helyzet a klubnál, mert ez elsődleges ahhoz, hogy egyben maradjon ez a csapat. Minél jobban húzódik ez, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a kézilabdázó esetleg más klubhoz igazol” – mondta a Szejke SK edzője, Sipos Lóránt.
A tréner szerint a képlet viszonylag egyszerű: „Ha lesz pénz, indulhatunk a Bölények Ligájában, természetesen néhány játékossal erősítenünk kell. Ha pedig nem lesz, akkor azon kell dolgoznunk, hogy ezt a keretet összetartsuk, azzal a céllal, hogy újból nekivághassunk a feljutásnak. A tartozások kiegyenlítése az elsődleges, azután lehet a jövőképen munkálkodni.
Nagyon egyszerűen: ha előteremtődik a Bölények Ligájához szükséges pénzkeret, akkor elindulunk ott. Ha nem, akkor valószínűleg nem oda nevezünk be, de mindenképpen biztos anyagi háttér kell akár az első, akár a másodosztályhoz.”
Hasonló a meglátása az ügyvezetőnek is az udvarhelyi férfi kézilabdacsapat jövőjével kapcsolatosan: „Az lenne a célszerű, hogy első lépésben az együttesnek biztosítani kellene a túlélését.
Amennyiben nem sikerül elindulnunk az élvonalban, akkor az A osztályba nevezünk be, onnan pedig újból kivívjuk a Bölények Ligájában való szereplés jogát. Aztán a minisztériumi segítséggel, illetve más támogatókkal együtt el is tudjunk indulni az első osztályban.”
Egy biztos, nem sok idejük maradt az illetékeseknek, hogy meghozzák a döntést a hogyan továbbról. A Székelyudvarhelyi Szejke SK-nak egy feladata maradt még erre az idényre, május végén a Román Kupa tornáján szerepel. Addigra nagyjából tudnia kellene a csapatnak, hogy a vakáció után minek vág neki: a Bölények Ligájának vagy az A osztályba való felkészülésnek.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!