Az EHF honlapján hétfőn jelentették be, hogy a már korábban biztos főtáblás klubok mellett melyek szerepelhetnek az elitsorozat 2022/23-as szezonjában.
A férfiaknál a magyar bajnok Pick Szegednek volt garantált helye, az EHF végrehajtó bizottsága azonban az elmúlt kiírásban negyedik Veszprémnek is indulási lehetőséget adott. A nőknél a bajnoki aranyérmes, BL-ezüstérmes Győri Audi ETO KC volt a kilenc biztos résztvevő között, akikhez most csatlakozott a Magyar Kupa-győztes Ferencváros is. Szabadkártyát kapott a Bukaresti CSM is, amely az előző idényben a második helyen zárt a román bajnokságban.
A döntési szempontok között a csapatok korábbi eredményei mellett a csarnokhelyzetet és a televíziós közvetítéseket is figyelembe vették, a koronavírus-járvány utóhatásai miatt ugyanakkor a helyszíni nézőszám most nem szerepelt a vizsgált faktorok között.
A férfi és női BL-ben is 16-16 csapat indul, amelyeket két nyolccsapatos csoportba sorsolnak pénteken 11 órától, Bécsben. A nők szeptember 10-11-én, a férfiak 14-15-én kezdik a BL következő idényét.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!